Az eredeti - Jules de Their és Henri Langlois Van Ophem által tervezett-, több mint 14 kilométer hosszúságú pálya Francorchamps, Malmedy és Stavelot falvait összekötő közútként működött, és a legelső Belga GP-t 1925-ben futották rajta. Az F1 történelmének első két évtizedében (1950-1970-ig) összesen 18 futamot rendeztek a szélvészgyors, és legalább annyira veszélyes pályán, ahol sok versenyző szenvedett súlyos, avagy halálos balesetet. 1983 óta már egy jóval rövidebb, és biztonságosabb szakaszon száguldozhatnak a pilóták, de az átalakítások utáni pálya karakterisztikája megőrizte gyors jellegét, és a maga 7 kilométerével nem csak a leghosszabb pálya a versenynaptárban, de gyors kanyarjaival továbbra is az egyik legfélelmetesebb helyszín.

A következő lista azokat a nagy neveket foglalja magában, akik több alkalommal is meghódították a legendás aszfaltcsíkot. A sorrend mindössze időrendbeli sorrend.

Juan Manuel Fangio - Győzelmek száma Spában: 3

Összesen 24 futamgyőzelméből a „Maestro" még a jó öreg, félelmetes Spában szerezte meg mesterhármasát, természetesen mindhármat más gyártóval. Fangio az első Belga Nagydíjat, 1950-ben az Alfa Romeo versenyzőjeként nyerte meg, majd 1954-ben már a Maserati volánja mögött, a pole-ból rajtolva, és a verseny leggyorsabb körét (4 perc, 25.5 másodperc) megfutva sikerült diadalmaskodnia, míg a rákövetkező évben a Mercedes W196-tal nem talált legyőzőre.

Alberto Ascari - Győzelmek száma Spában: 2

Ascari 1951-ben már kipipálta győzelmi listáján a félelmetes Nürburgringet, és a szélvész gyors Monzát, majd a következő szezonban Spában megszerezte harmadik F1-es győzelmét, 1953-ben pedig duplázott. A két belga verseny között ráadásul egyetlen egy alkalommal sem talált legyőzőre, azaz az 1952-es Belga Nagydíjtól egészen az 1953-as Belga Nagydíjig Ascari Ferrarija diadalmaskodott. (az Indy500 kivétel, hiszen ekkor Európából még nem igazán utaztak el a csapatok az USA-ba)

Alberto Ascari, 1953 - Spa

Jim Clark - Győzelmek száma Spában: 4

A Lotus skót bajnoka köztudottan gyűlölte Spát, ami nem is csoda, hiszen 1960-ban egy szörnyű versenyhétvégén szemtanúja volt két honfitársa, Chris Bristow és Alan Stacey halálának. Ettől függetlenül 1962-1965-ig zsinórban négyszer szelte át elsőként a célvonalat. Sokáig ő tartotta Spában a győzelmi rekordot, bár ehhez az is hozzátartozik, hogy 1972-től egészen a ’80-as évek elejéig Nivelles-ben illetve Zolderben rendezték a Belga GP-t, így például olyan többszörös világbajnokok, mint Jackie Stewart vagy éppen Niki Lauda soha nem nyertek ezen a pályán.

Alain Prost - Győzelmek Spában: 2

Az átalakított és megkurtított pálya 1983-ban tért vissza a versenynaptárba, és az első „újkori” futamot a Renault francia versenyzője, Alain Prost nyerte. Négy évvel később, 1987-ben már a McLarennel diadalmaskodott, miután a pole-ból rajtoló Nigel Mansell (Williams) és a harmadik helyről induló Ayrton Senna (Lotus) kiütötte egymást, az első helyet megöröklő Nelson Piquet (Williams) pedig nem sokkal később motorhiba miatt kiesett.

Ayrton Senna - Győzelmek száma Spában: 5

Az esőmenő brazil klasszisnál csak egyetlen versenyző tudott többször nyerni a legendás belga aszfaltcsíkon. Senna második F1-es idényében, 1985-ben természetesen nedves időjárási körülmények között, a második rajtkockából indulva  aratta itt első diadalát, még a Lotus-Renault ifjú titánjaként, olyan nagymenőket legyőzve, mint a williamses Nigel Mansell, vagy a mclarenes Alain Prost. Ezt követően 1988-1991-ig zsinórban négyszer ismételte meg belgiumi sikerét a McLaren-Hondával. Érdekesség, hogy a másik háromszoros brazil világbajnok, Nelson Piquet, nyolc spái versenyéből egyet sem tudott megnyerni.

Ayrton Senna második F1-es diadala, 1985 - Spa

Damon Hill  - Győzelmek száma Spában: 3

Talán kissé meglepetés, hogy Hill is szerepel ezen a listán, hiszen sokan kicsit alulértékelik, mint világbajnokot, ettől függetlenül tény, hogy 22 F1-es futamgyőzelméből háromszor a Belga Nagydíj legjobbja volt. 1993-ban és 1994-ben Williams sikereit gyarapította, majd 1998-ban a Jordan csapat első futamgyőzelmét szerezte meg Spában, és egyben ez volt Hill F1-es karrierének utolsó győzelme.

Michael Schumacher - Győzelmek száma Spában: 6

Spa-Francorchamps rekordere a hétvégén 300. nagydíjára készülő hétszeres világbajnok, ám ez a szám eggyel nagyobb is lehetne, ha 1994-ben utólag nem diszkvalifikálják műszaki szabálysértés miatt. Az akkor Benetton színekben versenyző Schumacher megnyerte ugyan a versenyt, de át kellett adnia győzelmét a második helyen záró - fentebb már említett - Damon Hillnek. A kellemetlen incidens mellett Spá azért leginkább emlékezetes pillanatokat őriz Schumacher számára, hiszen 1991-ben itt debütált a szériában, majd rá egy évre - Ayrton Senna és Nigel Mansell mögül rajtolva - itt szerezte meg első futamgyőzelmét a Benetton-Ford Cosworth-szal. Második belgiumi menetelése 1995-ben volt, amikor a 16. helyről indulva végül elsőként szelte át a célvonalat. A következő két évben már Ferrari versenyzőként gyűjtötte be további két spái győzelmét, majd 2001-2002-ben további kettőt. Mindemellett 2004-ben, a dobogó 2. fokán állva itt ünnepelhette hetedik világbajnoki címét. Schumacher hétvégi győzelmére most 23-as oddsot adnak a fogadóirodák.

Kimi Räikkönen - Győzelmek száma Spában: 4

Michael Schumacher mellett Raikkönen is kiérdemli a Spa mestere címet, hiszen ha 2008-ban a Lewis Hamiltonnal való küzdelemben nem esik ki a verseny hajrájában, akkor most valószínűleg elmondhatná magáról, hogy 2004-től (2006-ban nem volt Belga Nagydíj) minden belgiumi versenyét megnyerte. A bukmékerek most is jó esélyt látnak a finn sikerére, ugyanis Fernando Alonsóhoz hasonlóan 6-os szorzót kapott, amivel Hamilton (3.75) és Vettel (4.5) után a harmadik legesélyesebb a fogadóirodáknál.

FormaNet, Varga Viktória