Melyik csapat és melyik pilóta ért el legtöbbször dobogós eredményt a legendás Monacói Nagydíjon? Hányszor nyert itt pole-ból induló versenyző? Milyen rekordot mondhatna magáénak Fernando Alonso, ha hétvégén megnyerné a monacói versenyt, vagy éppen csapata, a Ferrari milyen régen diadalmaskodott már a Hercegségben? Többek között ezekre a kérdésekre is választ ad a Formula-1 hivatalos oldalának sorozata. 

- Monaco utcáin legelőször 1929-ben rendeztek autóversenyt, majd az 1950-ben elinduló Formula-1-es világbajnokságban második állomásként máris helyet kapott. Azt a versenyt Juan Manuel Fangio nyerte meg egy Alfa Romeo volánja mögött. Ezt követően négy év szünet következett, majd 1955-ben visszakerült a programba, és azóta egyetlen egyszer sem hiányzott a királykategória versenynaptárából.

- Átmeneti jellege miatt Monacóban nagyon sok eszközre, berendezésre van szükség, ahhoz, hogy az utcákból egy versenypályát varázsoljanak a hétvégére. A listán többek között 33 kilométer biztonsági korlát, 20.000 négyzetméter drótkerítés, a gumifalakhoz 3600 gumiabroncs szerepel, és 1100 tonnányi anyag a lelátókhoz. A versenyhétvégén 650 pályamunkás dolgozik.

 - 1950-es F1-es debütálása óta a pálya számtalan változtatáson átesett már. Ezek közül a legfigyelemreméltóbb az uszoda rész megváltoztatása, valamint a Rascasse és az Anthony Noghes kanyar beiktatása az 1973-as verseny előtt. Azóta is több kanyar - köztük a kikötő menti sikán és az uszoda – átalakult kissé a pálya (és a városállam) fejlődése miatt.

- A Hercegségben Ayrton Senna tartja a győzelmi rekordot összességében hat diadalával, melyből ötöt zsinórban gyűjtött be 1989 és 1993 között. Ha 1988-ban nem esik ki vezető helyről (a verseny vége előtt 12 körrel), akkor a brazil legenda hétszer is ünnepelhetett volna futamgyőzelmet Monacóban.

- Senna előtt Graham Hill érdemelte ki a "Mr. Monaco" becenevet, miután 1963 és 1969 között öt győzelmet aratott az utcai pályán. Michael Schumacher szintén öt Monacói Nagydíjat nyert, mindemellett mindenki másnál  több kört töltött itt az élen - pontosan 435-öt.

- A jelenlegi mezőnyből hat versenyző neve szerepel Monaco győzelmi statisztikájában: Sebastian Vettel, Jenson Button, Lewis Hamilton és Kimi Räikkönen egy-egy alkalommal nem talált legyőzőre, míg Fernando Alonso és Mark Webber duplázni tudott a legendás pályán. Webber mindenki másnál több pontot gyűjtött már MonteCarlóban, bár ebben a statisztikában a pontrendszer változásai sokat segítettek az ausztrálnak.

- A jelenlegi mezőnyből Alonso állt a legtöbbször - összesen négyszer - dobogóra (pontosabban lépcsőre) Monacóban, de még így is néggyel elmarad Senna rekordjától. Ha a spanyol hétvégén megnyerné a futamot, úgy ő lesz az első versenyző, aki három csapattal is győzni tudott ezen a pályán.

- Rubens Barrichello tartja a győzelem nélküli legtöbb dobogós eredmény rekordját a Hercegségben - a brazil összesen ötször végzett a top3-ban. Ami a győzelem nélküli rajtelsőségek számát illeti, a lista tetején a kétszeres világbajnok, Jim Clark áll, aki négy alkalommal is rajtolhatott a legjobb helyről, ám végül egyszer sem sikerült megnyernie a monacói futamot.

- Konstruktőrök között 15 futamgyőzelemmel a McLaren vezeti a monacói győzelmi listát, dobogós eredmény tekintetében azonban magasan a Ferrari a legsikeresebb csapat – 48 dobogós helyezéssel. A maranellóiak utoljára 2001-ben tudtak nyerni ezen a pályán.

- A Monacói Nagydíj hosszú történelme során sok versenyző F1-es pályafutásában maradt emlékezetes:  

Juan Manuel Fangio, Maurice Trintignant, Jack Brabham, Denny Hulme, Patrick Depailler és Riccardo Patrese itt szerezte meg első Formula-1-es futamgyőzelmét, míg Jean-Pierre Beltoise, Olivier Panis és Jarno Trulli nem csak első, de egyetlen győzelmét aratta Monaco utcáin.

A Lotus 1960-ban itt szerezte meg első győzelmét, igaz nem gyári csapatként. A magántulajdonban lévő Lotus 18-cal Stirling Moss diadalmaskodott.

A trükkös utcai pályán nyolc pilóta is élete első pole-ját szerezte meg a szériában: Juan Manuel Fangio, Tony Brooks, Jim Clark, Jackie Stewart, Emerson Fittipaldi, John Watson, Didier Pironi és Jarno Trulli.

Bruce McLaren 1959-ben itt futotta első F1-es versenyét, majd 1970-ben az utolsót is, mielőtt június 2-án Goodwoodban életét vesztette.

Rene Arnoux, Rubens Barrichello és Johnny Herbert itt ünnepelhette 100. nagydíjának kezdetét, közülük Herbert a 150. versenyét is, mint ahogy 1973-ban Graham Hill, illetve 2001-ben Michael Schumacher is. Giancarlo Fisichella és David Coulthard azon 13 pilóta közé tartozik, akik 200 vagy annál több nagydíjon álltak rajthoz, és ők ketten ezt a mérföldkövet éppen Monacóban lépték át. Fernando Alonso pedig itt szerezte meg a McLaren 150. győzelmét 2007-ben.

- A körrekord Michael Schumacher nevéhez fűződik – a német klasszis 2004-ben 1:14.439-es köridőt autózott Ferrarijával.

- A versenyzők minden alkalommal elmondják a versenyhétvége előtt, hogy Monacóban mennyire fontos a jó kvalifikációs eredmény, hiszen a szűk pályán rendkívül nehéz előzni. Az eddigi 59 Monacói Nagydíjból 26 alkalommal nyert a pole-ból induló pilóta, a legalacsonyabb rajtpozícióból pedig Olivier Panis tudott nyerni 1996-ban, amikor a 14. helyről indulva, a 75 körös esővel tarkított káoszfutam végén elsőként szelte át a célvonalat a Ligier Mugen Hondával.

- A Formula-1 történelme során két versenyző volt, aki Monacót képviselte a szériában: Olivier Beretta és Louis Chiron.

- Jelenleg a Williams újonca, Valtteri Bottas az egyetlen pilóta, aki eddig még soha, semmilyen szériában nem versenyzett MonteCarlóban.

- Monacóban a pilóta átlagosan 62-szer vált sebességet körönként, teljes gázon pedig a leghosszabb idő nagyjából 7.5 másodperc, amikor az alagúton áthajtanak.

- A 6-os hajtűkanyar a legszűkebb és a leglassabb forduló az F1-es versenynaptárban, és nagyjából 50 km/órás sebességgel, azaz egyes sebességi fokozatban hajtanak át rajta a versenyautók.

- A pálya hossza mindössze 3,34 km, ami bőven a legrövidebbnek számít a naptárban.

 FormaNet, Varga Viktória