2010. sze 30.

A Felkelő Nap Országa a Formula-1-ben (2. rész)

írta: FormaNet
A Felkelő Nap Országa a Formula-1-ben (2. rész)

A Japán gyártók nagy múltjának köszönhetően természetesen a hazai pilóták sem maradhattak el, és 1976-tól napjainkig összességében 16 japán versenyző szerepelt már inkább kevesebb, mint több sikerrel a királykategóriában.

Legtöbb verseny Katayama Ukjo neve mellett szerepel, aki 1992-1997-ig a Venturinál és a Minardinál kapott lehetőséget a bizonyításra. Ez azonban nem nagyon jött össze neki, és a „fűnyíró” illetve „kamikáze” beceneveken emlegetett pilóta egy idő után belátta, hogy neki sem sikerül megváltania a Formula1 világot. „ Bőven ki lehetne hozni többet az autóból, itt az egyetlen probléma én vagyok” – nyilatkozta egyik alkalommal.

 
 
 
 
 
 
 
 
A legelső japán versenyző, aki dobogóra állhatott Suzuki Aguri volt. 1988-ban illetve 1990-1995-ben szerepelt a királykategóriában. 1990-ben a Japán Nagydíjon óriási sikert aratott,hiszen hazai közönség előtt állhatott fel a dobogó harmadik fokára a Lola istálló pilótájaként. Pályafutása során több istállónál is megfordult, de mindösszesen nyolc pont szerepel a neve mellett.
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
 
Nála már jóval sikeresebb volt Takuma Sato, aki 2002-2008-ig tartó F1-es pályafutása során, ugyan szintén csak egy harmadik helyezéssel büszkélkedhet, de 90 nagydíjon összesen 44 pontot gyűjtött. Versenyzett a Jordannél, BAR-Hondánál és a Super Agurinál, majd utóbbi kivonulásával és a szponzorok hiányában már nem kapott lehetőséget a következő évben egyik csapattól sem. Neve ugyan többször is felmerült már egy-egy alakulat háztáján, (többek közt tavaly Nelsinho Piquet helyére a Renaultnál) ám végül nem járt sikerrel. A 33 éves versenyző egyelőre feladta F1-es álmait, és csatlakozott az IndyCar sorozathoz.
 
 
 
 
 
A Toyota támogatását élvező, a Williamsben gyengélkedő Kazuki Nakajima sem tudott megmelegedni a nagyok világában. 2007-2009-ig tartó pályafutása alatt mindössze kilenc pont szerepel a neve mellett. Frank Williamstől erre az évre már nem kapott több lehetőséget, így Nakajima állás nélkül maradt. Ha a Stefan GP-nek sikerült volna idén bekerülni a mezőnybe, minden bizonnyal láthatnánk még, hisz a Toyota technikáját felvásároló csapat egyik pilótája lett volna.
 
 
 
 
 
Jelenleg két japán versenyző szerepel a mezőnyben Kamui Kobayashi és Sakon Yamamoto személyében. Kobayashi szintén a Toyota támogatásának -és Timo Glock balesetének- köszönhetően debütálhatott 2009-ben két futam erejéig a japán csapatnál. Kihasználva lehetőségét nagyszerűen versenyzett (3 pontot gyűjtött) így idén Peter Sauber csapatánál bizonyíthat. Sakon Yamamoto a Hispani Racing Teamnél előbb Bruno Sennát, majd Karun Chandhokot ültette kispadra, ám a gyenge újonc alakulatnál nem biztos, hogy nagy jövő áll előtte, hiszen a Szingapúri Nagydíjon már őt is lecserélték. (állítólagos gyomorrontás miatt Christian Klien ült volánhoz) 
 
Ami a 2011-es szezont illeti, a japánok jelenléte pillanatnyilag egyre szűkül a szériában, hiszen egyelőre Kamui Kobayashi és a legendás versenypálya, Suzuka helye biztos jövőre. A szezon végén már a Bridgestone is távozik, és helyét egy olasz márka, a Pirelli veszi át.
 
Érdekes módon, amíg egyre több ázsiai ország igyekszik a király-kategóriába, addig Japán nagy lépésekkel hátrál ki belőle. 
Ennek egyik oka lehet, hogy korán nyitó gazdaságuk sokkal érzékenyebben reagál a világválság minden vonatkozására, mint azok az országok, akik a nagy nyitást csak 1-2 évtizede, vagy éppen néhány éve lépték meg. A szigetország belső piaca nem elég nagy az ipari termelés válságának pufferelésére, hiszen a kereskedelmi berendezkedés már sok évtizede „világpiac függő”. Ezért a japán cégek a költségracionalizálás egyik lehetőségeként az F1-ből való távozást választották.
Persze kicsit logikátlan éppen most a válságra hivatkozni, hiszen a széria is éppen a költségcsökkentés jegyében van. Az új istállók, - az eddig legnagyobb költségvetéssel gazdálkodó- japán csapatok büdzséjének töredékéért vállalni tudják a versenyzést. Ezért az első indokkal párhuzamosan valószínűleg a sikertelenség legalább annyira közrejátszott például a Honda és a Toyota döntésében. Hiszen amíg minden rendben megy a gazdaságban, és sikeresen működik az anyacég, addig az F1-es részlegnek is könnyebb elhitetni a vezetőkkel, hogy az eredmények nem is annyira rosszak. Szűkösebb időkben azonban már jobban odafigyelnek rá, hogy hogyan és hová csoportosítják az anyagi forrásokat. A vezetőséget mindössze az érdekli, hogy kifizetődő-e amire költenek, avagy sem. Siker nélkül pedig minden bizonnyal nem az, sem marketing, sem szponzori szempontból. Ráadásul a fejlesztések egyre nagyobb korlátai miatt, már az országúti autókra adoptálható innováció sem motiváló tényező. 
A pénzügyi- és gazdasági válság elmúlásával persze nem kizárt, hogy a japán gyártók ismét bizonyítani kívánnak majd a szériában.
 
 
szöveg: FormaNet, Varga Viktória
Szólj hozzá

f1 formula 1 japán nagydíj