Az immár a második évben GP3-as versenyzőként bizonyító magyar kiválóságunk, Kiss Pál Tamás jelenleg a 2012-es szezon felén van túl, és legutóbb második hazai pályáján, Silverstone-ban látványos manőverekkel teli nagy csatákat vívott. Két verseny között Miskolcon adott a FormaNet Magazinnak exkluzív interjút, melyet két részben olvashattok. A beszélgetés első részében elsősorban a silverstone-i versenyen történtekről, a csapatról, és a javulás lehetőségeiről beszélt a kiváló magyar pilóta.

Kiss Pál Tamás az elmúlt hétvégén nagy reményekkel érkezett Silverstone-ba, hiszen a brit Formula Renault-s éveiből már jól ismeri a pályát, illetve az angliai csapadékos időjárás gyakran extrém körülményeit szintén. A pénteki szabadedzésen mindezt be is bizonyította, hiszen az esős feltételek között szinte mindvégig a tabella élén állt, végül a második legjobb időt sikerült autóznia. Nagyszerű teljesítményének azonban nem sokáig örülhetett, a versenybírák ugyanis furcsa mód egy igen szigorú, 10 rajthelyes büntetéssel sújtották az Atech CRS GP két versenyzőjét, köztük Tomit. Indokként a sárga zászlós jelzés figyelmen kívül hagyását nevezték meg,

Higgadtan értékelve, hogyan látod a silverstone-i büntetést?

„Jó szó erre a „higgadtan" (nevet), mert valóban felhúztam magam, de szerintem ez normális. Aki ezen nem húzza fel magát, azt nem érdekli a versenyzés. Szerencsére azért nem mondtam semmi olyat, ami bárki számára sértő lett volna, egyszerűen csak nem értettem egyet a döntéssel. Olyan extrém időjárási körülmények voltak, hogy már amiatt is teljesen abszurd volt a büntetés. Azon felül pedig, az időmérőkön többen is hasonló hibát - nevezzük hibának, mivel rajtam múlott - elkövettek, de nem kaptak büntetést, és azon a szabadedzésen is csak engem és a csapattársamat büntettek. Szóval ezért is nem esett jól, hogy egy szabadedzésen 10 rajthelyes büntetést kiosztanak."

„A konkrét szituáció az volt, hogy a negyedik körömben, második szektorban a leggyorsabb időmet mentem, de ebben a körben 2,5 - 3 másodperccel voltam gyorsabb, mint a másodikban. Vagyis ahogy folyamatosan javítottam a szektoron, úgy egyértelmű, hogy mindig a legjobb szektoridőmet futottam. Annyit gyorsult a pálya, hogy még úgyis gyorsabb voltam, hogy fékeztem a szektor végén. Ezt a telemetriai adatok is mutatták, de a versenybírók nem fogadták el ezt az indokot. Négy versenybíróból három egyetértett a véleményünkkel, de sajnos, aki elbírálta, az nem. Utána azonban saját maga is ellentmondásba keveredett, mert mondta, hogy olyan vízfüggöny volt, hogy alig lehetett látni az autókat, ezért kellett volna lelassítani, de ha olyan vízfüggöny volt, akkor a sárga zászlót is nehéz volt látni. Tehát az elvárás kicsit más szintű volt felém, de el kell fogadni, és mi elfogadtuk. Persze próbáltunk mindent megtenni, hogy legalább csökkentsük a büntetést, de végül nem sikerült."

A szerencsétlenül alakuló szabadedzés után Tamás a 11. helyet szerezte meg a kvalifikáción, ami a büntetéssel együtt 21. rajtkockát jelentette számára, de további, más pilótákat érintő szankciók miatt kettőt előrébblépet a rajtrácson, és a 19. helyről rajtolhatott. A futamon aztán megvillantotta tehetségét: egy szenzációs rajtot követően már az első körben a 14. helyen áll, fél távnál pedig már a 11. helyen autózott. A gumikopás miatt tovább már nem tudott javítani, de bravúros előzéseivel és helyzetfelismerésével kiharcolta, hogy szinte mindvégig róla beszélt a kommentátor, és sokszor őt mutatta a kamera.

Az első futamon igazán megmutattad, hogy otthon vagy Silverstone-ban. Volt ebben a menetelésben egyfajta düh?

„Inkább azt mondanám, hogy agresszívabb voltam, mint korábban, és talán segített is visszatalálni a Renault-s évekhez. Olyasmi volt, mint anno Brands Hatch-ben, amikor megpördültem a versenyen, de folytatni tudtam, nem törtem össze az autót. Nehéz volt előzni, mert csak egy száraz ív volt, de tudtam, hogy ha az ember bevállalós, akkor előre lehet jönni, és ez így is lett. Szerintem ez volt idén a legjobb rajtom, mindkét futamot beleértve. Sikerült a csúszós aszfalton megtalálnom a legjobb technikát, hogy hogyan jöjjek előre, és a második versenyen is három-négy helyet javítottam."

Mivel a 21 esztendős pilóta korábbi éveiben hozzászokott az angliai csapadékos időjárási viszonyokhoz, ezért a taktika most sem okozott túl nagy fejtörést számára.

Hogyan lehet felkészülni az ilyen extrém, és kiszámíthatatlanul változó körülményekre?

„Próbáltam a legreálisabb döntést meghozni. Nem az érzéseimre hallgattam, hanem arra, amit látok. A tények pedig azt mutatták, hogy a pálya még túl nedves a slick gumikhoz. Egy új esőgumit raktunk fel (egyébként a mezőny 70-80 százaléka így döntött) A 10. hely környékéről azért nehéz dolog behúzni egy mindent vagy semmit taktikát, szóval nem tudom, hogy igazából fel lehet-e erre készülni. Inkább azt mondanám, hogy kell hozzá egy kis szerencse is, rá kell érezni, szóval van néhány összetevő, amire előre nem lehet készülni. Ami a pilótát illeti, ha van tapasztalat ilyen körülmények között, és tudja, hogy hol lehet bevállalósabban menni, akkor fel tud készülni, és gyors tud lenni."

Jelenleg 20 ponttal a 13. helyen állsz a pontversenyben. Ha év elején ezt a helyet kellett volna „aláírnod", elfogadtad volna?

„Természetesen nem fogadtam volna el, hiszen egy másodéves pilótának ez nem lehet cél. Semmiféleképpen nem vagyok elégedett a mostani helyemmel, mert sokkal konstansabb teljesítményt szeretnék. Az utóbbi két versenyben abszolút benne volt a pontszerzés lehetősége, és ha ez összejön, akkor most nem is a 13. helyen állnék. Ha 10-20 ponttal több lenne, akkor már az első ötben lennék."

„Amikor év elején aláírtam, tudtam, hogy nem top csapathoz jövök, hiszen tavaly az Atech az utolsó helyen végzett a bajnokságban, persze hozzá kell tenni, hogy akkor három újonc volt, plusz még év közben mérnök csere. Szóval voltak hátrányok, de az mindenképpen előny volt, hogy ismerem a csapatot, illetve az, hogy az egész csapat rám épül. Persze az is jó dolog, ha van egy másik versenyző is, aki megfelelően gyors, mert ha van esetleg olyan pálya, amiből mondjuk csak 80 százalékosan tudja kihozni a maximumot magából az ember, ott nagy segítség lehet a másik. És persze a tesztek alatt is jól jött volna egy gyors csapattárs, mert így minden munka rám hárult, tehát ennek is vannak hátrányai, de leginkább előnyös. A csapattal még most is ott tartunk, hogy tapasztalatokat próbáljuk behozni, ami a többieknek már nagyrészt ott van. Ezért is nehéz konstans eredményeket szállítani. De folyamatosan javulunk, és én is egyre jobban próbálok alkalmazkodni a körülményekhez, így előbb-utóbb újra össze kell jönnie egy sikernek."

Hogy érzed, mi az amin változtatnotok kell? Legyen ez akár technikai jellegű, vagy éppen a vezetési stílusod...

„A technika terén a legfontosabb, hogy a gumikopást megoldjuk. Erre már születtek különböző megoldások a csapattól. A legnagyobb probléma, hogy a táv háromnegyedénél annyira drasztikusan elkopnak a gumik, hogy egyszerűen alig lehet behozni az autót a célba. Az esős körülmények között teljesen más, ott nagyon jók voltak az abroncsok, éppen ezért is reménykedtem egész hétvégén az esőben, hogy ezt ki tudjuk használni, de végül nem jött össze. Szóval itt kellene a legtöbbet javulnunk. Az eredmény alapján persze nehéz pontos következtetéseket levonni, hiszen nagyon sok összetevőn múlik egy verseny, itt van például ez a legutóbbi büntetés. Valenciában is ott volt a pontszerzés lehetősége, de balszerencsénk volt. Ha az első futamon nem akadnak össze előttem, akkor biztos, hogy az 5. vagy a 6. helyen végeztem volna. Silverstone annyiban másabb volt, hogy valamiért már a tesztek során sem voltunk ott annyira gyorsak, és ennek miértjét nem sikerült százalékosan megfejtenünk, de jó úton haladtunk, és valamivel közelebb voltunk a mezőny elejéhez. Ami a vezetési stílust illeti, talán azt mondanám, hogy mindig a maximumot kihozni az autóból, és minden körülményhez azonnal alkalmazkodni. Ha esetleg tapasztalat híján rossz irányba megyünk el az időmérőn, akkor a második szett új gumiból azonnal ki kell hozni a maximumot. Valenciában is ott hagytam 1-2 tizedet, bár igaz, hogy teljesen másként viselkedett a kocsi, de ennyi tapasztalattal elvárható, hogy az ember jobban reagáljon. Összességében kis apróságok elegendőek ahhoz, hogy az ember elől legyen, és nyilván az egész hétvégének úgy kell alakulnia."

Jelenleg hogy érzed magad a csapatodnál, mind emberi kapcsolatok tekintetében, mind pedig szakmai szemmel, versenyzőként?

„Teljesen otthon érzem magam, mindenki számára nagyon otthonos a hangulat. Tavalyhoz képest ugye az a legnagyobb különbség, hogy nem ismeretlenül jöttem ide, és csapat magja ugyanaz, mint két évvel korábban, amikor együtt versenyeztünk a Brit Formula Renaultban - itt gondolok elsősorban a szerelőkre és a csapatfőnökre. A mérnökök cserélődtek, és jelenleg ez a legnagyobb hátrány, hogy az évek során túl sok mérnök cserélődött a csapatnál. Az én mérnököm például a tavalyi valaneciai verseny óta van velük. Ahhoz képest, hogy nagyjából fél éve ismerjük egymást, nagyon jó a kapcsolatom vele. Nagyon sok tapasztalata van, és mindezt megosztja velem, így sokat tudok mellette tanulni, ami a jövőmre nézve mindenképpen pozitív. Nyilván a versenyhétvégén elsősorban munkakapcsolat, szóval nem feltétlenül a jó hangulat dominál, hanem az, hogy előrébb kerüljünk."

„A csapatfőnök az, akivel a legjobb a kapcsolatom, őt már 2008 óta ismerem, és nagyon sokszor segített pályafutásom alatt. Úgyhogy talán az ő véleménye számít nekem a legtöbbet. Ami a csapattársaimat illeti, ugye itt gyorsan cserélődnek az emberek, de mint ahogy eddig is, szerencsére velük is baráti a viszony."

A folytatásban többek között Kiss Pál Tamás terveiről, a Pirelli gumikhoz fűződő viszonyáról és az idei F1-es szezonról alkotott véleményéről is olvashattok...

Szöveg: FormaNet, Varga Viktória