Amíg minden évben nézők százmillióit tartja izgalomban a Formula-1 pályán zajló eseményeinek sorozata, addig a színfalak mögött százmillió dolláros üzletek köttetnek, megállapodások teremtik meg a versenyek feltételeit, vagy éppen szabályozzák a sportot, illetve biztosítják a száguldó cirkusz jövőjét. Tavaly májusban az F1 részvényeinek többségét (67 százalékát) tulajdonló CVC tőkebefektetési társaság, melyet a háttérből (ha lehet, ez talán még fontosabb) és a kamerák kereszttüzében is Ecclestone irányít, úgy döntött, hogy tőzsdére viszi a széria részvényeit. Végül a bevezetés elmaradt, mely számtalan ok együttes következménye, ám nem feltétlenül csak a gazdasági világválság okolható.

Az 1. részt itt olvashatjátok

Ahhoz, hogy az F1 tőzsdei bevezetése sikeres legyen, egy stabil, konszenzusokon alapuló, megfelelő anyagi háttérrel rendelkező, minden tekintetben problémamentes szériára van szükség. Az érdekkülönbségek miatt azonban ezt még látszat szintjén is igen nehéz fenntartani. Miről is van szó, fővonalakban.

Az első Concorde egyezmény 1981-es aláírását követően Bernie Ecclestone gyakorlatilag egyre jobban magához kötötte a széria pénzügyeit, kereskedelmi- és televíziós közvetítési jogait, ám a sport irányítótestületének (ugyan csak jogilag) jelentős beleszólása lehetett. 2001-ben Ecclestone az FIA akkori elnökénél, barátjánál, és valamikori beosztottjánál, Max Mosley-nál elérte, hogy az irányító testület 313,6 millió dollárért eladta az F1 Groupnak az FIA Formula-1-es Világbajnokság host (rendezési) jogait, pontosan 100 évre. Erről a szerződésről még kevesebb került nyilvánosságra, mint a Concorde magállapodásokból, ami talán nem véletlen. Ám ennél a megállapodásnál is fontosabb az un. Umbrella szerződés, mely biztosítja Ecclestone és a tulajdonában lévő F1 Group számára a pályákkal és a televíziós társaságokkal való megállapodást, ezzel egyben a száguldó cirkusz teljes kereskedelmi felügyeletét gyakorolhatja.

Az FIA mint a sport irányító testülete szabályozza a versenyeket mind műszaki, mind egyéb vonatkozásban, melyet a csapatok kötelező érvénnyel fogadnak el. Szintén az irányító testület feladata a szabályok betartásának ellenőrzése, mind a műszaki vonatkozások tekintetében, mint pedig a versenyek alatt a versenybíróság által.

A Concorde Egyezmény ezeket a körülményeket összehangolva rendelkezik az F1 pénzügyi, jogi környezetéről, bizonyos tekintetben tudomásul veszi a műszaki szabályokat, és ez az egyezmény az, mely mindhárom résztvevő számára (csapatok, FIA, Ecclestone) kötelező érvényű. A Concorde egyik legfontosabb kikötése (1981-ben legfőképpen ezért jött létre), hogy pénz ellenében tiltja a csapatok verseny bojkottját. Nagy kérdés, hogy az idei évben hogyan telhetett el két futam úgy, hogy nem volt egységesen (vagy legalább is a csapatok többsége, az FIA és Ecclestone által) aláírt Concorde megállapodás? A válasz egyszerre egyszerű, és mégis bonyolult.

Ecclestone és a csapatok között (kivéve a Marussiát - ennek okairól itt olvashattok) a 2012-es év végétől létezik a megállapodás, külön alkuk alapján. Erre mondta azt a FOM vezére néhány hete, hogy ő is és a Formula-1-is jól meg van új Concorde Egyezmény nélkül. Az aláíró istállók mindegyike 2020-ig kötelezte el magát arra, hogy a szériában versenyezzen, különböző előnyökért és anyagi juttatásokért cserébe. Senki sem gondolta, hogy a feltételek még csak megközelítőleg is azonosak lesznek, ám kiderült, a Ferrari jelentős gazdasági és pozícióbeli előnyben van, minden alakulattal szemben, ráadásul a döntések, szabályváltoztatások kapcsán olyan privilégiummal rendelkezik, mely a sport és versenyek egyenlő feltételeinek elvét is felborítja.

A legendás alakulat hatalmi és gazdasági erőfölénye folyamatos téma az F1-es paddockban, ám leginkább csak a pénzbeli plusz juttatásai kerültek szóba. Az érintettek, Ecclestone, és a csapat ezt leginkább a történelmi múltra hivatkozással magyarázták, konkrétumok azonban csak ritkán kerültek felszínre. Arról azonban nem nagyon esett szó, hogy a Ferrari jelentős befolyással bír a döntéshozatalokra, sőt bizonyos szabályváltoztatásoknál (műszaki szabályoknál is!) vétó joga van. Ez pedig egyet jelent azzal, hogy a jövőben a maranellóiak számára kedvező műszaki szabványok szülessenek.

Erre a dologra a Formula-1 tőzsdei bevezetésére készült 498 oldalas kiadványból derült fény, mely bevezetésről a CVC sokat vár, és nagyon bízik abban, hogy idén ez valóban sikerülhet.

A kiadvány 179. oldalán a csapatok megállapodásainak taglalásakor a szöveg azt rögzíti, hogy a Ferrari (egyedüli istállóként) felmondhatja az egyezséget, amennyiben a (bevezetendő) szabályokkal kapcsolatban nincs megegyezés az FIA és a Ferrari között, ám nincs lehetősége vétóra, amennyiben a szabályváltoztatást kihirdették, vagy bevezették. (néhány kivételtől eltekintve!)

Igazi, képmutató megfogalmazás. A vétó jogát ugyan a fogalmazás szintjén tiltja, hiszen ez alapjaiban ellentmondana a Nemzetközi Sportkódex és az F1 szellemiségével, ám deklarálja a Ferrari számára a jogot a szériából történő kivonulással való fenyegetéshez. Ezzel pedig a maranellói gárda sakkban tarthatja a szabályalkotókat, és a változtatások csak a Ferrari szájízének megfelelően (és mondjuk ki, technikai előnyére) történhetnének.

Ehhez azért egy rövid megjegyzés fontos lehet: Az minden F1 rajongó és szakember számára világos, hogy a száguldó cirkusz a Ferrari nélkül nem lenne ugyanaz, nem mellesleg rengeteg szurkoló elfordulna a szériától. Ezt jól tudják Maranellóban is, és maximálisan igyekeznek ezt kihasználni. Ám nagy kérdés az is, hogy vajon a Ferrari mit kezdene a Formula-1 nélkül, hiszen az alapító, Enzo Ferrari szellemisége egyértelműen olyan utat jelölt ki a csapat számára, mely teljes mértékben a versenyzésre, a királykategóriában való versenyzésre épül. Az országúti sportautók gyártása egykor azért indult el, hogy Enzo annak bevételéből tudja finanszírozni a versenyzést.

A kiadvány, mint az F1 tőzsdei bevezetéshez szükséges teljes körű tájékoztató, nem kerülhette ki ezeket a kérdéseket, hiszen a részvényvásárló befektetők legapróbb részletekbe menő tájékoztatása alapvető kötelessége (jogi és pénzügyi szankciók figyelembe vételével) minden tőzsdére kerülő cégnek. Így kerülhettek a felszínre az eddig csupán suttogva terjedő tények. A Ferrari azonban más módon is kiemelt szerepet kap az F1-ben.

2012 év végéig a Concorde Egyezmény alapján a Formula-1 bevételeinek 47,5 százaléka került szétosztásra - eredményektől függően - a csapatok között. A tavaly májusban kiadott dokumentum 176. oldalán leírtakból egyértelműen kiderül, hogy a Top 3 csapat külön prémiumokkal is számolhat, ám ezek a prémiumok a Ferrari számára jelentős összegű külön juttatásokat is tartalmaznak.

A 2011-es évet figyelembe véve a kiadvány részletesen taglalja a pénzügyi elosztást, melyről itt olvashattok részletesen. A dokumentum 176. oldala az akkor általunk is leírtakat megerősíti.

Az indoklásban a legrégebbi és legeredményesebb F1-es csapat mellett azonban az is szerepel, hogy egyedül a Ferrari az az istálló, melynél az anyacég a közvetlen aláírója minden szerződésnek, és megállapodásnak, míg a többi alakulatnál az istállók leányvállalatként működnek és szerződnek. Ez a közvetlen kontraktus mellesleg nagyobb bizalmi hátteret ad a Ferrari aláírásainak.

A Ferrari elnökének, Luca di Montezemolónak személy szerint is kedvező a jelenlegi helyzet. Az F1 tőzsdei bevezetésének pillanatában megkapja a sport részvényeinek 0,25 százalékát, és ami talán még ennél is lényegesebb, megbízott igazgatói státuszt kapott az F1 Group tulajdonképpeni anyavállalatánál a Delta Topcónál, mely cég Bernie Ecclestone családi vállalkozása. Ezzel Montezemolónak lehetősége van az F1 jövőjével kapcsolatban beleszólni a döntésekbe, a bizottsági munkákba, jelölésekbe és kitüntetésekbe. Ez azt jelenti, hogy beleszólása van a vezető tisztségviselők javadalmazásába, vagy éppen újbóli kinevezésükbe, ami komoly lobbi érdekérvényesítésre is lehetőséget nyújthat. Az új Concorde Egyezmény szerint ez a helyzet 2020-ig állhat fent.

A leírtak alapján talán már nem is kell annyira csodálkozni azon, hogy jelenleg nincs egységes Concorde Egyezmény, hiszen a viták és érdekellentétek felerősödése komoly gondot jelenthet az F1 tőzsdei bevezetése kapcsán. Az FIA a számtalan egyéb feltétel mellett, a pénzügyeken kívül, a csapatok számára is egyenlő feltételeket szorgalmazza, és bár az elmúlt időszakban többször is megerősítették, hogy egyre közelebb kerültek az aláíráshoz, ez a mai napig nem történt meg. Abban biztosak lehetünk, hogy Ecclestone zsebében van olyan kártya, mely az egyenlősdi megléte nélkül is rábírja majd a Jean Todt vezette testületet az egyezségre.

Egyértelmű tehát a Ferrari kiemelt státusza, és a vétó lehetősége (még ha nem is így fogalmazták azt meg), így ez már többé nem kérdés. Ezek után azonban az lesz az ügy kapcsán a legfontosabb kérdés, hogy a legendás istálló élni fog-e ezzel a privilegizált helyzettel, amikor az FIA újabb szabálymódosítást szeretne, ami esetleg nem kedvez a piros autók számára. Meglátjuk…

FormaNet, Varga Viktória