Amikor a való világ beleszól a játékba
A napokban súlyos tragédiák sorozata érte Japánt. A földrengés, a szökőár, valamint a nukleáris válság, eddig több ezer életet követelt. Az ország - melynek GDP-je 4300 milliárd dollár - minden bizonnyal újra emberi körülményeket tud teremteni a katasztrófa sújtotta területen, de ez egy hosszú folyamat lesz, és a következő néhány évben még biztosan lesznek közvetett, vagy közvetlen következményei a tragédia sorozatnak. Ilyen helyzetben egy autóverseny haszontalanná válik, és bár jelenleg mindenki a szezonnyitóval foglalatoskodik, de valószínűleg hamarosan ez a téma is terítékre kerül. A gyorsasági motoros világbajnokság áprilisi futamát egyelőre októberre halasztották, ami elvileg azt is jelentheti, hogy a Formula-1-es Japán Nagydíj időpontja (ami szintén október) nincs veszélyben. Gyakorlatilag azonban addig még sok minden megtörténhet, és tény, hogy ha egy országban valami rendkívüli katasztrófa történik, az mindig negatív hatással van a sportrendezvényekre. Ahol az emberek elvesztették otthonaikat, szeretteiket, élelem és ivóvíz nélkül szenvednek, ott legfontosabb feladat a kritikus állapot kezelése, és ilyenkor még a világversenyek is egy felesleges és drága luxuscikké válnak. A következő összeállításban (a teljesség igénye nélkül) néhány olyan esemény olvasható, melyek kisebb-nagyobb mértékben hatással voltak az autó-motor sportra.
Öbölháború 19911990. közepén Irak azzal vádolta meg Kuvaitot, hogy az Irak alatt húzódó olajmezőket rejtett fúrórendszerrel megcsapolják. A ’80-as években Kuvait még támogatta Irakot az Irán elleni háborúban, a viszony tehát nem volt rossznak mondható a két ország között. Mikor azonban Kuvait növelte az olajkitermeléseket, és ezzel együtt leszorította az olajárakat, akkor Irak drasztikus lépésekhez folyamodott, ez ugyanis az iraki gazdaságot érzékenyen érintette. Szaddám Huszein ekkor megvádolta a kis államot azzal, hogy az iraki olajmezők megfúrásával növelik saját kitermelésüket. Mindez elég gyenge és nem bizonyított vád volt (inkább casus belli), ám elég indok arra, hogy 1990. augusztusába lerohanják Kuvaitot. Az invázió következményekét a nyugati hatalmak azonnali szankciókat rendeltek el Irak ellen, de ez nem javított a helyzeten. Ezután az Egyesült Államokkal az élen 34 ország koalíciós hadserege felszabadította Kuvaitot, az iraki olajmezőket, fúrótornyokat pedig porig bombázták. Hogy mi köze volt ennek a versenyekhez? Nagyon is sok.
Mivel az iraki termelés kiesett, így a benzin nyersanyaga, a kőolaj világpiaci ára az egekbe emelkedett, ez pedig valós veszélyt jelentett számos kategóriára. Elsősorban a kisebb szériák (például a Formula3000) szenvedték meg, de szerencsére a költségek növekedése miatt egy versenysorozatnak sem kellett ekkor bezárnia a kapukat.
Mindemellett a pilóták is érintettek voltak, hiszen az Öbölháború a világgazdaság egyes szegmenseit is destabilizálta, így sok beruházás leállt. Sok pilóta éppen ezért elvesztette szponzorait, ami komoly akadályokat gördített versenyzői karrierjük elé.
Sertésinfluenza 2009A Mexikóból elinduló járvány heteken belül elterjedt a világban, és ezzel együtt természetesen a pánikhangulat is fokozódott, amihez hozzájárult az is, hogy sokan fekete halálként (pestis) emlegették az ismeretlen betegséget. A mai orvostudománynak köszönhetően szerencsére közel sem szedett annyi áldozatot a járvány, mint a maga idejében a pestis, de így is több mint 14.000 halálesetet regisztráltak.
A globalizáció korában a szorongás nagyon gyorsan rátelepedett az egész világra, és nem hagyta érintetlenül az autósportok szereplőit sem. Az A1GP törölte mexikói záró fordulóját annak érdekében, hogy megvédje pilótái egészségét (bár a rossz nyelvek szerint ez csak ürügy volt arra, hogy elrejtsék a komoly pénzügyi problémákat).
A Formula-1-ben is állandó témát szolgáltatott a szezon elején, és az első európai futam, a Spanyol Nagydíj veszélybe is került. A sertésinfluenza ugyanis Európában akkor éppen Spanyolországot érintette legsúlyosabban, így más országok minisztériumai (többek között Németország) javasolták állampolgáraiknak, hogy ne utazzanak el a Spanyol Nagydíjra. A barcelonai verseny szervezői persze felháborodtak, és pánikkeltésről beszéltek, végül Bernie Ecclestone nem foglalkozott az üggyel, és a száguldó cirkusz mezőnye az eredeti terv szerint Spanyolországban nyitott meg európai turnéját. Nagy volt bizonytalanság, végül szerencsére senki nem betegedett meg.
Kobe földrengés 1995.Japánban nem szokatlan jelenség a földrengés, és többségük nem jelent valós veszélyt a lakosságra, de történelem folyamán a mostanihoz hasonlóan volt már több tragikus kimenetelű földmozgás is.
Az egyik legnagyobb földrengés, melyet valaha megélt az ország, 1995. januárjában Kobe városában (Japán második legnagyobb kikötője) történt. Az egymást követő, rövid ideig tartó rengések a Richter skálán nem haladták meg a 7.2-es fokozatot, a pusztítás azonban óriási volt. A város kártyavárként omlott össze, épületek és utcák porladtak hamuvá, és Kobe hamarosan egy halom törmelék lett. Több mint hatezer ember halt meg, és a teljes veszteség Japán GDP-jének 2.5 százalékát(!) tette ki. (ez dollárban több mint százmilliárdot jelent). Japánnak két évre volt szüksége ahhoz, hogy a katasztrófa okozta károkból kilábaljon, és ennek következményeit a motorsport is megszenvedte. A Dunlop (ami ekkor különböző szériákba szállított versenyabroncsokat) kobei gyára is megsemmisült, aminek a motorsportban a Yamaha lett a legnagyobb vesztese. A japán pilóták is megsínylették ezt az időszakot, hiszen sok szponzort kivonult, valamint a helyi Formula3000 is elvesztette támogatóit.
A Formula-1 mezőnye az eredeti tervek szerint tavasszal rendezte volna meg a Csendes-óceáni Nagydíjat, de a verseny októberre halasztották, így abban a szezonban egy héten belül két japán futama volt a szériának (Csendes-óceáni Nagydíj és a Japán Nagydíj).
A Falkland szigetek háborúja 1982.A szigetcsoport 1833. óta brit gyarmat, és jelenleg is angol érdekeltség alá tartozik, de Argentína a mai napig jogot formál rá. A gazdasági válság és az argentin junta elleni zavargások miatt, a junta vezetője, Leopold Galtieri úgy gondolta, hogy hazafias tettekkel tudja a felgyülemlett feszültséget levezetni országában, ezért március 19-én (első lépcsőben ötven argentin katona szállt partra) megtámadták a szigetcsoportot. Másnap a brit helyőrség kapitulált. A támadás az egész világot meglepte. A britek komoly haderővel, modern fegyverekkel felszerelkezve reagáltak, és az argentinok a második világháborús fegyvereikkel nem tudták tartani magukat. A vereség a junta bukásához vezetett, az országra pedig súlyos gazdasági csapást mért. A 75 napig tartó háborúban veszteségek mindkét oldalon voltak, ám nem jelentősek. Maga a háború azonban nemzetközi szinten komoly figyelmet kapott, mivel a II. Világháború után ez volt az első, modern hadseregekkel vívott vízi és szárazföldi ütközet.
Ebben az időben több argentin tehetség is bontogatta szárnyait Európában, többek között a Formula Ford bajnokságban Ayrton Senna csapattársa (és egyben egyik legnagyobb ellenfele), Enrique Mansilla, aki annak ellenére majdnem megnyerte a bajnokságot, hogy a háború miatt (támogatók elvesztése után) fel kellett adnia a ’82-es szezont.
A Formula-1 mezőnyének egyik legtehetségesebb pilótája, ekkor az argentin Carlos Reutemann volt, aki az 1981-e bajnoki versenyben mindössze egy ponttal maradt le a világbajnok Nelson Piquet mögött. Hazai közönsége előtt azonban ’82-ben már nem tudott remekelni, mert az Argentin Nagydíjat törölték a versenynaptárból, és a király-kategória csak bő tíz év után tért vissza Buenos Airesbe.
Második Világháború 1939-1945A két világháború egyértelműen az emberiség legnagyobb tragédiájaként írta be magát a történelemkönyvekbe. Az autósport már az első világháború előtt megszületett, és a nagydíj fogalma is ismert volt, ám Európában a háború ideje alatt megszűnt a versenyzés, ami sok versenyzői karrierjének (vagy éppen életének) végét jelentette. 1918-tól azonban egyre több versenypálya nyílt, az autógyártók is egyre többen kapcsolódtak be a versenyekbe, és ’30-as évekre már óriási népszerűségnek örvendtek a bajnokságok. Ebben az időben főleg a német istállók domináltak, és a nagy autósport rajongó, Adolf Hitler anyagi támogatását élvezte a Mercedes és az Auto Union is (nem mellesleg Hitler ezzel is demonstrálni kívánta Németország hatalmát). A nagy versenyzőket - mint Rudolf Caracciola (Mercedes), Bernd Rosemeyer (Auto Union), Tazzio Nuvoliari (AlfaRomeo) - már ekkor sztárként kezelték, és az Európa Bajnokság keretén belül 1936-ban az első nagydíjnak Magyarország is otthont adott. Az egyre népszerűbb versenyek azonban ismét megszakadtak, amikor 1939. szeptemberében Németország megszállta Lengyelországot…
Az autógyárak többsége átállt fegyver, repülőgép vagy éppen hajó alkatrészek gyártására, a versenypályákat vagy átalakították, vagy a háborúban megsemmisültek. Monza és Donington bezárta kapuit, és katonai raktárként használták, de például a Silverstone-i aszfaltcsík is a brit hadsereg egyik légi bázisa lett. A versenyzők, a szerelők és a mérnökök zöme pedig a fronton folytatta csatáit, és sokan közülük életüket vesztették az összecsapásokban.
szöveg: FormaNet, Varga Viktória
