Babona világszínvonalon - az F1 és a szerencsétlen 13-as
Vasárnap minden autósport rajongó, versenyzőtársak és - minden túlzás nélkül - az egész motorsport társadalom Robert Kubicáért aggódott. Egy raliversenyben balesetet szenvedő 26 éves versenyző állapotáról már szerencsére egyre jobb hírek látnak napvilágot, viszont idei F1-es szezonjának nagyon valószínű, hogy búcsút inthet. Sokan helytelenítik, vagy legalábbis felteszik a kérdést, hogy miért éppen most, a szezonkezdet előtt kellett Kubicának raliautóba pattannia. Menedzsere, Daniele Morelli a minap megjegyezte, hogy ilyen szerencsétlenség meg sem fordult a fejükben, hiszen Robert már 12 alkalommal vett részt hasonló eseményen, úgy látszik a 13. nem hozott neki szerencsét.
A szerencsétlen 13.
A 13-as számtalan országban a szerencsétlenség száma, és ezek a babonák nem kerülték el a királykategóriát sem. Bár meglehetősen furcsa lehet, hogy az a sportág, amely elsősorban a technológiára és a tudományra támaszkodik, miért ad helyet egy babonának, hiszen más sportágakban azért nem olyan nagy tabu a 13-as. A futballban például többen is szívesen viselik, többek között a 2006-ban világbajnokságot nyerő Olasz válogatott védőjátékosa, Alessandro Nesta is 13-as mezben futballozik klubcsapatában a Milánban, de például minden idők egyik legjobb csatára, Gerd Müller, vagy éppen Michael Ballack is 13-as számmal ölti (öltötte) magára a német válogatott mezét.
A válasz nyilvánvalóan a sportág életveszélyes mivoltában keresendő, hiszen ha éppen a szomszédhoz sétálunk át, lehet észre sem vesszük az előttünk átsuhanó fekete macskát, ellenben egy hosszadalmas repülőút előtt, amikor hetedik érzékünk minden egyes "jelre" ki van hegyezve. Vagyis nem jó a tűzzel (ez esetben a szerencsétlen tizenhármassal) játszani alapon, 1976 óta nem adják ki a 13-as rajtszámot a Formula-1-ben.
Az autósport történelmében (bár minden bizonnyal puszta véletlen, ettől függetlenül tény) bizony nem egy versenyzőnek okozott végzetes szerencsétlenséget a 13-as rajtszám.
1925-ben a Francia Automobil Club által szervezett San Sebastian Grand Prix-n 13-as rajtszámmal induló Paul Torchy nem tudta befejezni a futamot, mert egy fának csapódott. Lábadozása után újra versenyautóba ült ugyanezzel a rajtszámmal, ám ezúttal nem volt szerencséje. Paul Torchy autója felborult, és a versenyző nem élte túl a szerencsétlen esetet. A következő évben Giulio Masetti szintén 13-as rajtszámú versenyautójában szenvedett halálos balesetet Szicíliában, a Targa Florio versenyen, amikor egy töltésnek ütközve felborult. Mindketten egy francia gyári alakulat, a Delage versenyzői voltak.
Paul Torchy autója
A Formula-1-ben három alkalommal jelent meg a 13-as rajtszám: 1953-ban a Német Nagydíjon Mauritz von Strachwitz-nek, 1963-ban a Mexikói Nagydíjon egy hazai versenyzőnek, Moises Solanának, illetve 1976-ban a Brit Nagydíjon egy női versenyzőnek, Divina Galicának köszönhetően. Egyikőjüket sem érte baleset, de szerencsésnek sem mondhatták magukat.
Solana egy BRM-mel a mezőny végén ért célba, nem kevesebb, mint nyolc kör hátrányban a győztes Jim Clarkkal szemben. (A mexikói pilóta ezen kívül még hét alkalommal rajthoz állt a világbajnokságban, de már nem 13-as rajtszámmal)
Egy Lanciával induló Von Strachwitz, illetve a Surtees Ford Cosworth-ban próbálkozó Galica pedig még kvalifikálni sem tudta magát a futamra, így tulajdonképpen Solana az egyetlen versenyző a Formula-1 történelmében, aki valóban részt vett 13-as rajtszámmal egy F1-es futamon.
A történethez hozzátartozik, hogy Moises Solana 1969-ben egy hegyi versenyen életét vesztette (nem 13-as rajtszámmal), amikor elvesztette uralmát McLarenje felett, és egy hídnak ütközött. Autója kigyulladt, a benne ülő pilótát nem tudták kimenteni.
Moises Solana az 1963-as Mexikói Nagydíjon
Az FIA 1976-ban döntött úgy, hogy többet nem adja ki a 13-as rajtszámot.
A 13-as számot (persze ha célirányosan éppen ennek kapcsán keressük), még számtalan versenyző tragédiájában bele lehet fonni. Csak néhány példa:
- Alberto Ascari 13 futamgyőzelmet tudhatott maga mögött a Formula-1-ben, mielőtt azon a végzetes monzai teszten egy Ferrari 750-es volánja mögött életét vesztette.
Ascari - több társához hasonlóan - egyébként rendkívül babonás volt, és csakis saját sisakjában volt hajlandó versenyautóba ülni. Ezen a napon azonban barátja sisakját kérte kölcsön…
- Két ferraris versenyző, Gilles Villeneuve és Didier Pironi pályafutása ugyanabban az évben, 1982-ben ért véget. Villeneuve a Belga Nagydíj időmérőjén halálos balesetet szenvedett, míg csapattársa később, a Német Nagydíj versenyhétvégéjén törte össze magát, és többé már nem ülhetett versenyautóba. Mindkét pilóta mindaddig 13 alkalommal állt a dobogó valamely fokán a királykategóriában.
- Ugyanez a helyzet a Formula-1 egyetlen posztumusz bajnoka, Jochen Rindt, illetve Francois Cevert esetében is. Az 1970-es Olasz Nagydíj kvalifikációján bekövetkezett végzetes balesetig Rindt a szériában összesen tizenháromszor végzett az első háromban, hasonlóan Ceverthez, aki az 1973-as Amerikai Nagydíj időmérőjén szenvedett halálos balesetet.
És végül egy meghökkentő történet a sors (néha nagyon morbid) furcsaságairól:
A Formula-1 történetének legnagyobb balesete éppen 13 néző halálát okozta 1961-ben Monzában, amikor Wolfgang von Trips Ferrariját a Lotus-ban ülő Jim Clark hátulról meglökte. A Ferrari palánknak csapódott, Von Trips pedig kirepült, és a helyszínen meghalt. Autója a nézők közé vágódott, és a szerencsétlen baleset 13 néző életét követelte. A sors furcsa fintora, hogy ha a baleset nem történik meg, akkor Von Trips minden bizonnyal felszáll arra a Chicagóba tartó repülőjáratra, amire jegyet váltott, és amely Írország felett lezuhant.
Von Trips balesete - 1961, Monza
FormaNet, Varga Viktória
