F1 bennfentes - Sebastian Vettel
A tavalyi F1 fantázia után idén a Formula-1 hivatalos weboldala új interjúsorozatba kezd, melyben a versenyzők személyes kérdéseket kapnak. A formula1.com elsőként a tavalyi világbajnok, Sebastian Vettel emberi oldalát mutatja be, melyből kiderül többek között, hogy Vettel ha tehetné eltörölné az internetet, és türelemre intené fiatalkori önmagát.
Mi az ami ébren tart éjszakánként?
Sebastian Vettel: Általában megpróbálok aludni - és jó, hogy nincs semmi, ami ébren tart! (Nevet) Oké, a tengerentúli versenyeknél az időeltolódás kellemetlenségei miatt néha felébredek, de azon kívül, nincs ilyen dolog. A gondokat, gondolatokat és aggodalmakat a nappalra bízom, ez az idő bármilyen probléma megoldásához elég. Aludni jó és egészséges, úgyhogy az éjszakát az alvásra használom.
Ha egy dolgot száműzhetnél az életedből, mi lenne az?
SV: Ha megtehetném, akkor az internetet. Sajnos azonban nem tehetem, hiszen ebben nem dönthetek, de azt hiszem mindannyian többet használjuk az internetet ahelyett, hogy gondolkodnánk. Tudom, hogy sok pozitív oldala van, ugyanakkor negatív aspektusai is vannak, ezért abban hiszek, hogy egy egészséges önkorlátozás hasznos dolog, de persze lehetetlen teljesen száműzni.
Mi volt a legtanulságosabb leckéd az életben?
SV: Lehetetlen csak egy dolgot kiemelni. Sok olyan pillanat volt az életben, ami rengeteg dolgot megtanít. Azt hiszen sosincs egyetlen konkrét helyzet, ami teljes egészében megváltoztatná az életet, mert az azt is jelentené, hogy az élet meglehetősen korlátozott. Ha olyan emberekkel veszed magad körbe, akik adhatnak valami pluszt, akkor minden napban vannak olyan órák, melyekből tanulni lehet - hol többet, hol kevesebbet.
Mi az amit a legjobban csodálsz?
SV: A becsületességet.
K: Mikor voltál legboldogabb?
SV: Azt hiszem, akkor lehetsz boldog, ha békében élsz önmagaddal. Ha visszatekintek az elmúlt pár évre, nagyon sok boldog pillanatom volt, fantasztikus pillanatok, ünnepi pillanatok, és olyanok, amelyek nagyon különlegesek voltak. De vannak idők, és vannak olyan helyzetek, amik nem feltétlenül tetszenek, de ezek is egyformán fontosak. Hiszen honnan tudhatod, hogy valami jó vagy rossz lesz? Csak a döntésen múlik. A döntés pedig mindig azt jelenti, hogy az éremnek van másik oldala is, és szinte sosem lehetünk száz százalékig biztosak abban, hogy a helyesen döntünk. Néha egy rossz döntés is lehet hasznos lecke, hiszen tanulunk belőle, és idővel egyre több jó döntés születik.
Ha tanácsot tudnál adni fiatalkori önmagadnak, mi lenne az?
SV: Még most sem vagyok igazán türelmes - ez soha nem tartozott az erősségeim közé - úgyhogy talán azt tanácsolnám fiatalkori önmagamnak, hogy komolyan gyakorolja a türelmességet! (Nevet)
Ha egész életedben egy helyen kellene maradnod, az hol lenne?
SV: Az egész élet, az egy elég hosszú idő! Itt és most azt mondanám, hogy egy F1-es autóban.
Milyen állat tükrözi leginkább a személyiségedet?
SV: Nem vagyok igazán jóban az állatokkal. Valószínűleg ez több állatfaj keveréke lenne. Talán a legjobb verzió a "Jackalope" (jackrabbit és az antelope szó kereszteződéséből létrejött mitikus állat, amerikai és német (bajor) népek folklórjában terjedt el, nyúlra hasonlít, szarva van és fácán tolla. Magyarul nyúltilop vagy szarvasnyúl).Mi az ami a győzelemnél is fontosabb az életedben?
SV: Minden másnál többet jelent, hogy őszinte legyél önmagaddal. Ha nem vagy magadhoz őszinte, nyerhetsz versenyeket vagy bajnokságot - és bármiben lehetsz sikeres - , de semmi sem fogható ahhoz, mint amikor tudod, hogy a körülötted lévő emberek mindig őszinték hozzád, és magadhoz is az vagy.
Mire költenéd el az utolsó dollárodat?
SV: Ó, sajnos manapság nem sok mindent lehet kapni egy dollárért! A kiadásaimat és a pénzt igyekszem okosan kezelni, úgyhogy valószínűleg odaadnám valakinek, akinek igazán szüksége van rá.
Mi a legnagyobb gyengeséged?
SV: Nagyon makacs vagyok - és türelmetlen. De ezt már az imént bevallottam. (Nevet)
Milyen érzés, hogy hősnek tekintetnek?
SV: Nem tartom magam hősnek. Természetesen tudom, hogy körbevesz valamilyenfajta csodálat, ugyanakkor a hírnévhez nem lehet teljesen hozzászokni. Még mindig kissé furcsa számomra, amikor a világ bármelyik táján felismernek az emberek, és fotót vagy autogramot szeretnének, vagy ha elmegyek egy olyan helyre, ahol azelőtt még soha nem jártam, és megismernek, és a nevemet kiabálják.
Mi az ami megrémiszt?
SV: Hogy az emberek túlságosan stresszesek. Van egy közismert kérdés, hogy mi lenne az életed utolsó kívánsága. Azt szeretném, hogy az emberek kevesebbet idegeskedjenek.
Történt már olyan dolog az életedben amit legszívesebben kitörölnél az emlékezetedből?
SV: Nem igazán. Nincsenek sötét pillanatok az életemben. Persze volt már egy-két olyan pillanat, amikor nem voltam túl boldog, de ezeket sem sajnálom, így semmi olyan nincs amit kétségbeesetten el akarnék felejteni. És néha amikor a család vagy a barátok kínos helyzeteket mesélnek, az utólag nagyon vicces tud lenni. (Nevet)
Milyen étellel szoktál vigasztalódni?
SV: Szeretek enni, ezért sok étel van, amit nagyon szeretek. De be kell valljam, ez a vanília fagylalt.
Mi a kedvenc illatod?
SV: Az erdő illata. Amikor sétálsz az erdőn keresztül, vagy elmész egy frissen vágott fa mellett. Szeretem azt a különleges illatot, ami semmi másra nem hasonlít.
Milyen otthoni ízeket szeretsz?
SV: Az Édesanyám főztjét.
Amikor egy verseny után hazaérsz, mit csinálsz először?
SV: Megpróbálok pihenni. Becsukom az ajtót, és magam mögött hagyom a nyüzsgő külvilágot. Csak egy pillanatra - mielőtt újra felkészülök a következő versenyre.
FormaNet, Varga Viktória
