A nyári szünet után, a közkedvelt Spában folytatódik a küzdelem
Az előttünk álló hétvégén, a 2010-es szezon 13. állomására, Belgiumba érkezik a Formula-1 mezőnye. A legendás Spa-Francorshamps szinte minden versenyző, és F1 rajongó kedvenc helyszínei közé tartozik, és ez nem is csoda, hiszen az Ardennekben fekvő versenypálya minden olyan tulajdonságot magán hordoz, amely adott az igazán élvezetes versenyzéshez: izgalmas szintkülönbségek, nagy sebességű kanyarok és nem mellesleg festői szépségű környezet, és Monzához, Monacóhoz vagy éppen Silverstone-hoz hasonló gazdag történelmi múlt.
Az egészen 2000-ig közútként is használt aszfaltcsík már a Formula-1 legelső évében, 1950-ben helyet kapott a versenynaptárban, bár akkor még a mainál kétszer hosszabb változatban.
1970-ben biztonsági okok miatt a száguldó cirkusz egy időre búcsút intett Spának, és a Belga Nagydíj ezután tíz alkalommal Zolderben, kétszer pedig a Brüsszel melletti Nivelles-ben került megrendezésre. (A Belga Nagydíj mindössze hatszor szerepelt a hiányzók listáján: 1957, 1959, 1969, 1971, 2003, 2006)
1983-ban már a ma ismert nyomvonalra tért vissza a király-kategória mezőnye, és bár a pálya jócskán megrövidült, de az átalakítás után is sikerült megőriznie eredeti gyors karakterét.
Azóta már több alkalommal is átesett kisebb-nagyobb módosításon, jelenlegi hossza 7004 méter, vagyis továbbra is a leghosszabb pálya maradt a versenynaptárban.
Több flúgos futamot is láthattunk már Spában, ezek közül legemlékezetesebb az 1998-as GP, amikor a zuhogó esőben a rajtnál 14 autó törte össze magát.
Rekorderek:
A legtöbb futamgyőzelem Michael Schumacher nevéhez köthető. A hétszeres világbajnok összességében hatszor nyerte meg a Belga Nagydíjat, ráadásul legelső futamgyőzelmét is itt szerezte 1992-ben, pont egy évvel azután, hogy a Jordan csapatnál először állhatott rajthoz F1-es versenyzőként éppen Spában.
Őt követi Ayrton Senna öt futamgyőzelemmel, majd Jim Clark és Kimi Räikkönen 4-4 diadallal.
Egymást követő évek győzelmeinek számát tekintve Senna és Clark vezetik az örökranglistát: mindketten zsinórban négyszer hódították el a belgiumi trófeát.
(Jim Clark: 1962-1965 - Lotus, Ayrton Senna:1988-1991 - McLaren)
A Konstruktőrök között a Ferrari vezeti a Belga Nagydíjak eddigi történelmének győzelmi listáját. A maranellóiak 16, a második helyen álló McLaren 12, a képzeletbeli dobogó legalsó fokán álló Lotus pedig 8 futamgyőzelemmel büszkélkedhet.
Pálya tulajdonságok
Egy kör hossza: 7004 m
Körök száma: 44
Versenytáv: 308.176 km
Kanyarok száma: 19 ( 9 jobbos, 10 balos)
Átlagsebesség: kb. 235km/óra
Maximális sebesség: kb.317 km/óra
Leghosszabb gázelvétel nélküli szakasz: 1854m (24 sec)
Leggyorsabb kör: Kimi Raikkönen - 1:45.070 másodperc (2007, Ferrari)
Spa különleges adottságai közé tartozik a 100 méteres szintkülönbség, a hosszú elnyújtott, nagysebességű kanyarok, és a teljesen kiszámíthatatlan időjárás.
Nevezetes kanyarja a rögtön a rajt utáni La Source hajtű, ami ugyan egy lassú forduló, ennek ellenére a rajtot követően itt lehet számítani koccanásokra, balesetekre.
Ha ezt sikeresen elkerülték a versenyzők, akkor ezután egy viszonylag meredek lejtőn érkeznek az Eau Rouge-hoz, amely a versenyhelyszínek egyik legnehezebb kanyarjának számít, de nagyon fontos tökéletesen teljesíteni, mert ezen múlhat, hogy tud-e előzni a pilóta az ezt követő hosszú egyenesben, illetve annak a végén.
További kihívás még az Eau Rouge-t követő hosszú egyenes után egymásba fonódó tempós ívek: a Les Combes és Malmedy (két gyors bal kanyar), a nagy sebességű balos lejtő: a Pouhon, valamint a szintén 300 körüli tempóval teljesíthető Blanchimon.
A La Source-on kívül még egy igazán lassú sikán van: a célegyenesre fordító Bus Stop jobbos forduló, ahol ismét remek alkalom nyílik az előzésre.
Műszaki szempontból a motoroknak van a legnehezebb dolguk a belgiumi hétvégén, hiszen a kör nagyjából 72%-át padlógázzal teszik meg a pilóták (ez az arány csak Monzában nagyobb: ott 76% körüli) Ehhez társul, hogy a La Source és a Les Combes között húzódik a szezon leghosszabb padlógázos szakasza, ami nem kevesebb mint 24 másodperces terhelést jelent az erőforrásoknak.
Az aerodinamika terén a mérnököknek kompromisszumot kell kötniük Spában, bár magas a gyors "aero-kanyarok" száma, mégsem lehet maximális leszorító erőt alkalmazni, mert ennek a hosszú egyenesekben látnák kárát. Így összességében közepes szárnyállást választanak a mérnökök.
Az abroncsokra is nehéz hétvége vár elsősorban a szintkülönbségek, a nagy sebesség és a hőmérséklet ingadozás miatt. Belgiumba a Bridgestone a lágy és a kemény keverékű abroncsokkal érkezik.
A fékek jelentik az egyetlen területet Spában, ahol nem kell fokozott igénybevétellel számolni, mivel egy körnek mindössze nagyjából csak 11 százalékában használják a fékeket a versenyzők.
A Belga Nagydíj hétvégéjének menetrendje:
Augusztus 27. (péntek)
szabadedzés: 10:00-11:30
szabadedzés: 14:00-15:30
Augusztus 28. (szombat)
szabadedzés: 11:00-12:00
Időmérő: 14:00
Augusztus 29. (vasárnap)
Futam: 14:00
szöveg: FormaNet, Varga Viktória
