Jackie Stewart: Utoljára a hatvanas években volt ilyen erős a mezőny, mint most
2. rész
Sir Jackie Stewart versenyzői karrierjét foglalja magába a nemrégiben megjelent "Collage" (Gyűjtemény) című könyv, melyben - ahogy a címből is kiderül- nem csak a háromszoros világbajnok pályafutása, de rengeteg fotó, újságcikk és egyéb dokumentum is helyet kapott. A könyv megjelenésének alkalmából, az f1fanatic által készített interjú második felében a legendás versenyző arról mesél, hogyan tudta 40 évvel ezelőtt versenytársaival együtt biztonsági okokra hivatkozva töröltetni a nürburgringi futamot, illetve elmondja véleményét arról is hogy véleménye szerint miért Mark Webber a legalkalmasabb a világbajnoki címre.
Kérdés: A Collage c. új könyvében vannak olyan levelek, amelyekben az emberek hevesen bírálják a biztonságért folytatott kampányát az ’70-es években. Miért volt olyan heves a tiltakozás, amikor annyi pilóta halt meg a pályákon?
Jackie Stewart: Ez a kulturális változásnak csak az egyik része volt. Amikor én ezt tettem, akkor teljesen szembe mentem a rendszerrel. Egy új generációnak a része voltam abban az időben. A versenyzők biztonságával ekkor még nem törődtek, mindegy, hogy éppen a top pilótáról, vagy éppen egy világbajnokról volt szó. Szóval ez volt a kulturális változás. Egyáltalán nem bánom, hogy végig csináltam. Abban az időben ez sok területen nem volt népszerű, és a mozgalomnak egyre több ellenzője volt. Ezért tökéletes célpont voltam számukra - ahogy az a könyvben is olvasható -. Azt mondanák: Miért nem fogja az összes pénzét és megy Svájcba?”, vagy „Ha túl meleged van a konyhában, akkor gyere ki onnan”.
De számomra ez kisstílű hozzáállás volt. Néhányan még ma is élnek ezek közül az emberek közül. Nem volt koncepciójuk, ötletük, pedig ők is látták meghalni embertársaikat.
1968-ban négy egymást követő hónapban, négyen haltak meg egymás után. Jim Clark áprilisban, Mike Spence májusban, Ludovico Scarfiotti júniusban, Jo Schlesser júliusban.
A nürburgringi futam ebben az évben augusztusra esett. Az első kérdésem, miután kiszálltam a kocsiból Ken(Tyrrel) felé az volt: Mindenki jól van?
Azok az emberek, akik megfogalmazták felém a kritikákat, nem voltak ott a temetéseken, vagy az emlékműavatásokon. Nem hiszem, hogy bármely sportág történetében a halálozási ráta olyan természetes, és olyan nagy lett volna, mint köztünk.
Ez egy nagyon kis csoport, sokszor még 16-an sem voltunk a rajrácson, és valaki mindig elment, legyen szó Piers Courage-ról, Bruce McLarenről, vagy éppen Jochen Rindtről, akik 1970-ben haltak meg. Érthető, hogy egy ilyen tragédia mekkora bánat egy feleségnek, gyerekeknek, testvéreknek, szülőknek, vagyis azoknak akik eltemetik, és emlékművet állítanak az elhunytaknak.
Ezek az emberek egyszerűen ezt nem értették meg. Ezeket ma sem érdekli, hogy sokan milyen erőfeszítéseket tesznek azért, hogy ne ilyenek. Sokan csak kifogásokat kerestek ahelyett, hogy javítani próbáltak volna a körülményeken…
A versenypályák mindenki számára veszélyesek. Még Michael Schumacher is szinte minden hétvégén kifut az aszfaltról. Elég egy apró hiba, vagy egy rossz döntés. Ahogy száguldasz a pályán, jöhet egy felhordott sóder, egy vizes rész, vagy egy huplis szakasz, ezt mind túl kell élni az autóval. Akkoriban nekünk nem volt túl sok lehetőségünk feszegetni ezeket a határokat, mert ha túl keményen mentél, kirepülhettél.
És akkor még nem voltak olyan orvosi létesítmények, mint ma, és nem voltak olyan felszerelések sem, melyekkel ki tudják menteni az embereket a kocsiból. És én voltam az az ember, aki hajlandó volt ezekről beszélni, még úgy, hogy emiatt nem voltam népszerű.
1970-ben be tudtuk záratni a Nürnburgringet. A döntést Bruce McLaren emlékmű avatása után hozták meg, amely a St. Paul’s Katedrálisban zajlott. A csomagjainkkal várakoztunk a Dorchester szállodában, és attól tartottam, hogy leszavaznak majd, amikor Jack Brabham felállt, és azt mondta „ Jackie-val kell tartanunk, igaza van!” Így végül azt mondtuk, távozzunk! Senki sem gondolta, hogy megtesszük.
K: Szóval ehelyett Hockenheimbe mentek?
JS: Hockenheimbe mentünk, mert mi nem azt akartuk, hogy ne legyen Német Nagydíj, csak azt akartuk, hogy a Nürburgring ne legyen. Nevetséges volt. Akkor nem volt a világon olyan pálya – függetlenül attól, hogy azon versenyeztek, vagy csak közlekedtek - ami ennyi ember életét elvette volna.
Vannak még fantasztikus légi felvételeim 1969-ből amik a Mátrában készültek, ott az út szélén sorakoztak az összetört túrakocsik, amiket még az előző verseny óta nem vittek el onnan. Látsz ma ilyet? Mi olyan logikátlan ebben, hogy ezen változtatni kellett?
K: Nézzük most az idei világbajnokságot. Hátra van két futam, és még öt pilóta esélyes a címre. Hogyan értékeli az idei évet?
JS: Fantasztikus! A hatvanas évek közepe-vége óta nem volt ilyen mezőny, hogy ennyi esélyes legyen a világbajnoki címre. Gondolhatunk itt Webberre és Vettelre, Massára és Alonsóra, Hamiltonra és Buttonra, de akár Kubicára, vagy éppen Schumacherre és Rosbergre, és a többiekre is. Ez a legjobb mezőny Jim Clark, Graham Hill, Jack Brabham, Jackie Steward, Jochen Rindt, Jacky Ickx, Francois Cevert, Mario Andretti, és Ronnie Peterson óta. Ez fantasztikus…
K: Van tippje arra, hogy ki lesz a bajnok?
JS: Nem tudom, korai még erről beszélni. Szeretném, ha Mark Webber lenne a bajnok, mert szerintem megérdemelné. Ő ausztrál, soha nem nyert még ezelőtt, jól beszél, és jó nagykövet válna belőle. Azt gondolom, hogy Vettel is világbajnok lesz a jövőben, de a 23 évével most még túl fiatal ahhoz, hogy globálisan képviselje ezt az eszmét.
Ha te red bullos vagy ferraris srác vagy, a Shellel vagy a Santanderrel az egész világon képviseled ezt a sportot. Ha McLaren pilóta vagy, ugyan ezt teszed a Vodafonnal.
Tudom, hogy képes lenne rá, mint ahogy Jenson (Button) tavaly, mert sokkal nagyobb tapasztalattal rendelkezik.
1968-ban Mexikóban az utolsó futamon én is elvesztettem a világbajnokságot egy üzemanyag szivattyú meghibásodása miatt, pedig addig én vezettem. De tudod, abban az évben Graham Hill jobb világbajnok volt, mint amilyen én tudtam volna lenni. Én megértettem, hogy ő lett a világbajnok, és amikor 1969-ben én lettem a bajnok, már sokkal alkalmasabb voltam arra, hogy képviseljem a sportot, mint egy évvel azelőtt. Szóval ezért szeretném, hogy Webber legyen a bajnok.
És természetesen Alonso is megérdemelné, hiszen ő már kétszer is megtudta ezt csinálni, de azt gondolom Webber miatt jobban odafigyelnének a sportra, mert ő még sosem nyert, ráadásul ausztrál, és Ausztráliának Alan Jones és Jack Brabham óta nem volt világbajnoka.
Ő most 34 éves, és én emlékszem milyen voltam 23-, és milyen voltam 34 éves koromban.
34 évesen lesz érett az ember, és a sport támogatására ehhez is szükség van. Kellenek a jó gondolatok, a megfelelő képviselet, vagyis, hogy a gondolatok a legpozitívabban képviseljék a sport ügyét. Nem csak egy csapatot vagy egy szponzort, hanem az egész sportot.
Ez egy globális, sport ellentétben az amerikai NASCAR vagy IndyCar versenyekkel, ezért remélem bárki is nyeri a világbajnoki trófeát, a világ minden tájára elviszi hírünket, és ránk irányítja minden ember és befektető figyelmét. Véleményem szerint a világbajnoknak komoly felelősége van mindebben, és Mark Webber az, aki szerintem most erre a legalkalmasabb.
K: Szeretnék Felipe Massáról is kérdezni. Ö a sérülése miatt egy nehéz időszak után tért vissza. De most nem ment neki jól idén.
JS : Ő egy nagyon tehetséges pilóta. Két évvel ezelőtt én azt mondtam, hogy hullámzó a teljesítménye. Magyarországi balesetével ez a hullámzás megtört, de ő visszatért a pályára. Azt gondolom nehéz ettől megszabadulni, de ha sikerül akkor ő ugyan olyan jó versenyző lesz. Két évvel ezelőtt a Brazil Nagydíjon mesteri bemutatót tartott vezetésből. Szóval tudjuk mire képes, de ez nem mindig sikerül kihoznia magából.
K: Hogyan lehet visszatérni egy olyan évből, ahol az utolsó pillanatban úgy veszítette el azt az egy pontot, hogy megnyerte a versenyt? (2008 Brazil Nagydíj)
JS: Úgy gondolom, hogy lelkileg ez nagy siker volt számára. Ez látszott azon, ahogy a dobogón állt, és látszott a testbeszédén, illetve a szavaiból is kiderült.
Nagyon diplomatikus volt, nem azt mondta, hogy ő vesztette el a világbajnokságot, hanem azt, hogy Lewis volt fantasztikus. Ahogyan ő azon a napon viselkedett, az minden sportoló számára példaértékű lehet. Olyan méltósággal és elegánsan viselte, hogy megemelem a kalapom előtte. Mióta a Saubernál megjelent, azóta azt gondolom róla, hogy ő egy rendkívül kedves személyiség. Neki most ez a szerep jutott. Biztos vagyok abban, hogy Alonso most az első számú pilóta. Nekem ez ellen sincs kifogásom, hiszen ez mindig is így volt.
Ha egy csapat befektet 400-500 millió dollárt, és úgy gondolják, hogy az egyik pilótájuk esélyesebb a győzelemre, akkor ezt a csapatutasítást meg kell engedni.
K: Mit mondana arról, hogy addig, amíg Hamilton és Button, illetve Webber és Vettel is küzdenek egymással egész évben, addig, ha Alonso a Német Nagydíjon megszerzett plusz pontokkal megnyerné a címet. Ön szerint ez csökkentené a világbajnoki cím értékét?
JS: Nem gondolom, hogy nagyon csökkentené. De szerintem a McLarennél Hamilton is előtérben lehet, mert ő van régebben a csapatnál. De Jenson képes volt jól beilleszkedni, ami másoknak nehezen menne.
K: Feltehetően most ők is mindent Hamilton mögé állítanak?
JS: Gondolom igen. Ne voltam Koreában, így nem beszéltem senkivel, de Brazíliában, és Abu Dzabiban ott leszek.
A 200 oldalas, bőr kötésű, Jackie Stewart által aláírt limitált kiadvány itt rendelhető meg:
http://www.genesis-publications.com/News/Motorsport-Fan-Wins-Collage/2910
szöveg: FormaNet, Varga Viktória
