A szomszéd versenyautója mindig zöldebb – költségcsökkentés és zöld technológia az F1-ben
A Formula-1-nek, mint az autósport király kategóriájának, a rendkívül nagy nézettség okán, mára a versenyzés mellett számtalan egyéb olyan szerepet is fel kell vállalnia, ami közvetlenül nem kötődik a sporthoz, de a technikai innováció elengedhetetlen része. Az egykori garázscsapatok versengése napjainkra a technikai sportok csúcsának vetélkedésévé vált, és ez nem csupán annyit jelent, hogy az F1-ben alkalmazott technikai fejlesztések előbb-utóbb az országúti autókban is megjelennek, ennél jóval előremutatóbb szerep jut a szériának, és szereplőinek.
A száguldó cirkusz iránti érdeklődés a 2000-es évek elején folyamatos csökkenést mutatott. Ennek a tendenciának számtalan oka volt (sokan fordultak el a sporttól a Ferrari és Schumacher őt éven át tartó hegemóniája miatt is), és nem csupán a nézők, de a "befektetők", a szponzorok érdeklődése is megcsappant. Folyamatos támadások érkeztek, mert amíg a világ szegény részén éhínség, járványok, és a szegénységből következő egyéb problémák lehetetlenítették el az életet, addig a Formula-1 csillogó világa mérhetetlen pazarlásban tobzódott.
Ennek okán a széria társadalmi megítélése nemzetközi mércével nézve egyre rosszabb lett, amiből egyenesen következett, hogy számtalan óriás cég - aki számára egyébként jó platformot jelentett volna az F1-ben való megjelenés - nem kívánt részt venni a sportban, mivel társadalmi felelősségvállalásukkal nem volt összeegyeztethető ez a tobzódás. Pedig fontos lett volna a vérfrissítés, annál is inkább, mert a dohányreklámok betiltásával komoly források szűntek meg, ami ugyan nem sarkallta az istállókat nagyobb önmérsékletre, de mindenképpen érzékenyen érintette, ráadásul ez a helyzet párosult a gazdasági világválsággal is.
Egyes gyártók viszonylag rövid idő után reagáltak a megváltozott pénzügyi helyzetre és kivonultak a király-kategóriából (BMW, Toyota, Honda), egyeseknél ( Williams) pedig mostanra jelentkeznek igazán a gazdasági problémákból adódó tünetek.
Sokan felkaphatják most a fejüket, és az eredménytelenséget okolhatják az említett csapatok távozásának legfőbb okaként, de mivel ez egy rendkívül összetett dolog, az egyik erősíti a másikat. Egy azonban biztos, stabil pénzügyi környezetben a nagy gyártók sem siettek volna a szérián kívül tudni magukat. A viszonylagos eredménytelenség gazdasági, pénzügyi gondokkal párosulva talán az egyik legfőbb érv, a világ legdrágább sportjából való kivonulásra.
A Formula-1 irányító testülete, a Nemzetközi Automobil Szövetség felismerte a problémákat, és az F1 jövője érdekében komoly döntésekre kényszerült, mely döntések ésszerűsége alapvetően nem kérdőjelezhető meg, de sokszor igen sután álltak a dolgokhoz. A költségcsökkentéssel a pazarlást kívánták megszűntetni, ám az első komolyabb elképzelés ebbe az irányba olyan irracionálisra sikeredett, hogy az F1 eddigi történelmének egyik legnagyobb botrányához vezetett. Az elképzelés először 60, majd 100 millió dollárban határozta meg az egyes istállók éves büdzséjét. Ez a nagy alakulatok addigi költségvetésének 20-25 százaléka volt, ami önmagában is jelzi, hogy lehetetlent kívánt az FIA. Végül kompromisszumos megoldások alapján a költségek lefaragása folyamatos, bevezettek számos korlátozást, mind technikai, mint személyi szinten, és több év alatt kívánnak egy elfogadható szintre jutni a Formula-1 költekezését illetően.
Az FIA a költségek visszafogása mellett egy globálisan jelentkező igényt is zászlójára tűzött, mégpedig a környezetvédelmet. A száguldó cirkusz egy olyan kirakat, amely az innováció tekintetében eddig is példával szolgált az autógyártás területén. Napjainkra az egyes országok iparának fejlettsége a környezetvédelem vonatkozásaiban is jól mérhető, így az F1-nek ebben az esetben is élen kell járnia. Ennek legmarkánsabb példája, a 2014-től életbelépő új motorformula, és a már jelenleg is alkalmazott energia visszanyerő rendszer, a KERS.
Természetesen ebben az esetben is tetten érhető az FIA túlbuzgósága, hiszen a szervezet annyira hirtelen szerette volna kizöldíteni a Formula-1-et, hogy az eredeti elképzelés szerint már 2013-ban bevezettek volna egy olyan motort, amely a csapatok jelentős részének nemtetszését, sőt határozott ellenállását vívta ki. Végül itt is megszületett a kompromisszum, így 2014-től bevezetésre kerül egy mindenki által elfogadható motorformula. De valóban mindenki által elfogadható?
A szurkolók egy része a pokolba kívánja az 1.6-os turbómotorokat, a boxutcában halkan futó hibrid rendszert, mondván, ez nem méltó a király-kategóriához. Leggyakrabban azt hozzák fel érvként, hogy ezzel semmivel sem lesz tisztább a környezetünk, hiszen az F1-es autók káros anyag kibocsájtása világméretben nézve jelentéktelen. Ez igaz is, de a törekvés nem is ezt célozza meg. A kulcsszó a globális példamutatás, és az F1 innovációjának olyan irányba terelése, ahol a modern autók motorjai az F1 laboratóriumaiban kikísérletezett környezetkímélő motorok lesznek. Ennek viszont már globális szinten is komoly súlya lesz, természetesen hatása csak évtizedek múlva jelentkezhet, bár itt nagy kérdés, hogy meddig elég a világ kőolaj készlete. A jelenleg még viszonylag kezdetleges, és alacsony hatékonyságú hibrid rendszerek azonban erre a problémára keresik az egyre kifinomultabb alternatívákat.
Hogy miért jó ez a száguldó cirkusznak? Miért nem maradhatnak a 2.4-es motorok? Erre két válasz lehet a leglogikusabbnak tűnő indok. A sport nemzetközi szintű társadalmi megítélése ezeken a változásokon keresztül sokat javul, ami újabb szurkolók csatlakozását jelentheti. A régi szurkolók, ha igazán kedvelik a Formula-1-et, hozzászoknak az új trendekhez is, és minden bizonnyal még jó ideig elvitatkoznak (mint ahogy majd ezen az íráson is), de bízzunk annyira szeretett sportunkban, hogy legalább előre ne becsméreljük a változásokat.
A jobb társadalmi megítélés nem mellesleg a cirkusz jövőjét is jelenti, hiszen egy több milliárdos üzletről van szó, ahol szponzorok jönnek, szponzorok mennek attól függően, hogy mikorra sikerül kiaknázniuk az F1-ben rejlő marketing és egyéb üzleti lehetőségeket. Egy stagnáló, konzervatív technológiát alkalmazó technikai sport jóval kevésbé vonzó egy esetleges új befektető számára, mint egy innovatív, komoly, logikusan felépített jövőképpel rendelkező cirkusz. Az FIA ügyetlenkedéseit ugyan számtalan kritika érte az ilyen jellegű törekvései kapcsán, ám egye dolgot nem szabad szem elől veszteni. A törekvések mögött a sport jövőjéért való felelősségteljes hozzáállás húzódik meg, a jó célért tett rossz lépések pedig az F1 önszabályzó mechanizmusa által kerülnek orvoslásra, ahogy arra az elmúlt egy évben is számtalan példát láthattunk. Mielőtt ezen változások okán a száguldó cirkuszt a „vicc” kategóriába sorolnánk (ahogy ezt manapság igen sokan teszik), mindig gondoljunk a túl mutató, ám ezzel együtt a széria jövőjét szem előtt tartó szempontokra is, és arra, hogy ezeket a törekvéseket a sport legnagyobb technikai szakemberei is támogatják.
Az emberek egykor úgy gondolták, a föld lapos, és ha a széléhez érnek, onnan leeshetnek. Akkor azokat nevették ki, akik az állították, hogy a föld gömbölyű. A nagy földrajzi felfedezések óta tudjuk, hogy gömbölyű, így ez már évszázadok óta természetes.
Szöveg: FormaNet, Varga Viktória
