Két ok, amiért nem olimpiai sportág az F1
A világ sportjai közül egyre több és több kerül be az olimpiai versenyek programjaiba, ám a száguldó cirkusz még ötlet szintjén sem merült fel az elmúlt 62 évben. Pedig ha figyelembe vesszük, hogy a rajongók és nézők számát tekintve a második legnépszerűbb sport a Földön, felmerülhet a kérdés, vajon miért nem esett még erről szó az F1 történelme során?
Erre minden bizonnyal több válasz is létezik. Az egyik választ nemrégiben a Nemzetközi Olimpiai Szövetség belga elnöke, Jacques Rogge adta meg. A sportvezető szerint: "A legfontosabb dolog az ember kell, hogy legyen, nem a gép. Nem látok arra esélyt, hogy Sebastian Vettel egy versenyünkön aranyérmet nyerjen."
(Jelenleg egyébként az F1 és a NOB között éppen egy érdekellentét is feszül, mégpedig az első, 2014-ben Szocsiban megrendezendő Orosz Nagydíj, és az ugyan abban az évben megrendezésre kerülő Téli Olimpia kapcsán, mivel a NOB vezetése attól tart, hogy a két nagy sportrendezvény financiális problémákat okozhat az országnak, ezért fontolóra vették, hogy kérik a nagydíj elhalasztását.)
A kijelentés talán elfogadható lehetne, hiszen a Formula-1 egy igazi technikai sport, ám a pilóták személyes teljesítménye, és erőfeszítései - mind fizikai, mind pedig pszichikai vonatkozásban- elérik, sőt olykor meg is haladják sok olimpiai versenyszám bajnokának teljesítményét.
A NOB elnöke igen leegyszerűsítette az indokot, mely szerint az F1 sosem lesz olimpiai versenyszám. A dolog ennél sokkal összetettebb, és az egyik legfőbb indok a pénz.
Sok ország, melyek potenciális olimpiarendezők, rendelkeznek F1-es futamok rendezésére alkalmas pályával, ám sok jelentkező nem, ami azt gondolhatnánk, hogy eleve kizárná ezen országokat olimpia rendezésének lehetőségből. A probléma azonban nem ez, mert ez áthidalható lehetne azzal, hogy egy másik országban tartanák meg a futamot.
Az 1956-os Melbourne-i Olimpia lovas versenyszámait például Svédországban tartották, mivel Ausztrália szigorú karantén szabályai nem engedték meg, hogy a versenylovak a szigetország földjére lépjenek. Ez tehát nem akadályozná az F1 olimpiai részvételét, nem kellene hatalmas beruházással versenypályákat építeni. A pénz szerepe ebben az esetben máshol keresendő.
A száguldó cirkusz versenynaptárába négyévenként kényelmesen elférne egy olyan helyszín beütemezése, ami az olimpiai játékokhoz kötődik, így a sport logisztikai feladatait is lehetne úgy ütemezni, hogy az ne jelentsen különösebben nagy többletköltséget az F1 és a csapatok számára. Így ez sem lenne különösebben nagy akadály a világjátékokon való részvétel tekintetében. Vagy talán mégis?
Az mindenki számára ismert tény, hogy az F1 a világ legdrágább sportja, és mint olyan, igen szoros költségvetés alapján működik. Az istállók az általános költségeik mellett (melybe bele tartoznak a fejlesztések költségei, a tesztek, és számtalan egyéb, az autó építésétől a gyárak fenntartásáig minden olyan költség, ami kiszolgálja a csapatokat) rengeteget költenek a versenyeken való részvételre, az utazástól a szálláson keresztül a személyzet béréig minden, a versenyzés optimális feltételeit biztosító dolgokra.
Az alakulatok bevételei egyrészt a központi újraelosztásból származnak eredmény arányosan, másrészt minden alakulatnak vannak egyéb, saját bevételei, melyeket a szponzorok fizetnek. Ezek a támogatók azonban a pénzükért komoly elvárásokat is támasztanak mind a Formula-1, mind pedig a csapatok felé. Ezt leegyszerűsítve úgy hívják évtizedek óta, hogy reklám.
Az istállók kasszájába komoly összegek kerülnek abból, hogy a pilóták ruházatán, az autó szárnyain, oldalán feliratok jelennek meg, és ezekett a nézők a televízión keresztül láthatják. A közvetítések reklámjai szintén óriási bevételt jelentenek az F1-nek, és ezen keresztül a csapatoknak. Ezekből a bevételekből tudják finanszírozni a versenyzéshez szükséges összeg jelentős részét, ezek a támogatások a száguldó cirkusz mozgatórugói.
A száguldó cirkusz a sport mellet egy több milliárdos üzlet, és az F1 rajongók jelentős része tisztába van ezzel, és a sport mérhetetlen költségeivel, így számukra ez természetes.
Az Olimpia szellemiségével azonban teljesen ellentétes a reklámok ilyen mértékű jelenléte a sportban. Ez rossz irányba vihetné el az olimpiai mozgalom eszméjét, hiszen a Formula-1 példát szolgáltatna más sportágaknak is arra, hogy minél nagyobb reklámbevételre legyen igényük, függetlenül attól, hogy a költségek a töredékét sem érik el az F1 költségeinek.
Ez pedig nem lehet a NOB célja, hiszen az üzlet ilyen mértékű jelenléte az olimpiai sportokban a nemes eszmét tenné tönkre, és bár jelenleg is vannak nagyon magas keresetű profi sportolók, akik az olimpián is bizonyítják tehetségüket, ez mégsem jelenti azt, hogy maga az egész sportág vált volna szigorú üzleti mechanizmussá. (Értsd: Amíg a fociban egyszerre van jelen a Real Madrid, mint dúsgazdag csapat és a Sülysápi FC, addig F1 csak egyetlen egy létezik)
A száguldó cirkusz távolmaradásának oka az olimpiáktól minden bizonnyal jelentős részben ennek köszönhető.
Szöveg: FormaNet, Varga Viktória
