Hogyan készül a Mercedes egy új, ismeretlen pályára?
A Formula-1-es versenyzők legelőször péntek reggel hajthatnak ki autójukkal az új indiai versenypályára, ugyanakkor a csapatok részéről a gyakorlatban már közel egy éve megkezdődött a felkészülés. A Mercedes segítségével megtudhatjuk, hogyan történik az ismerkedés egy új versenypályával, illetve mennyi információval utaznak az alakulatok egy ismeretlen helyszínre.
Mióta készül a csapat az Indiai Nagydíjra?Egy új versenyre való felkészülés a logisztikai kihívásokkal kezdődik. A csapat utaztató részlege már 2010 decemberében ellátogatott a helyszínre, és nem sokkal ezután a szállásfoglalás is megtörtént. A logisztikai részleg nagyjából kilenc hónappal a verseny előtt mindig látogatást tesz a helyszínen annak érdekében, hogy megtervezhesse a garázsok helyét, a megközelítési útvonalat és a raktározási területeket. Ami a technikai előkészületeket illeti, az a versenypálya tervrajzánál kezdődik. Mivel az új létesítmények nem sokkal a rendezvény előtt készülnek el teljesen, így a virtuális szimulációkhoz szükséges pályatérkép nagyjából hat héttel az esemény előtt születik meg, majd folyamatosan bővül annak függvényében, hogy milyen plusz információkat kapnak még a csapatok az FIA-tól.
Az Indiai Nagydíjnak otthont adó versenypálya munkálatai szintén röviddel a nagydíj előtt fejeződtek be, így részletes digitális térkép most sem készülhetett, mindössze az alapbeállításokhoz szükséges információk állnak a csapat rendelkezésére, ezeket a héten már tesztelték szimulátor segítségével.
Milyen tényezőket kell figyelembe venni az alapbeállítások kidolgozásánál?
A pálya karakterisztikájával egy kétdimenziós térkép segítségével ismerkednek a szakemberek, és ebből már olyan alapvető dolgok kibontakoznak, mint a leszorítóerő nagysága, vagy éppen a fék- és a G-terhelés. Ezek a paraméterek már adnak egy bizonyos irányvonalat. Az első szimulációk alapján, az indiai aszfaltcsíkon nagyjából a kör 65 százalékát teljesítik majd teljes gázzal a versenyautók, ebből a leghosszabb ideig a 3-as és 4-es kanyar között nyomják majd tövig a gázpedált a pilóták, ami nagyjából 14.5 másodpercet jelent. A körnek három pontján is meghaladják majd a 285 km/órás sebességet az autók, a leggyorsabb kanyar pedig várhatóan a 12-es lesz, amin 255 km/órával lehet átszáguldani. A maximális g-terhelés az 5-ös, 9-es és 11-es fordulóban éri majd a versenyzőket, ami nagyjából 4G lesz.
Hogyan tudnak felkészülni szimulátoron a versenyzők a hétvégére?
Szimulátoron csak a pálya alapvető tulajdonságaival tudnak ismerkedni a pilóták, hiszen a pályatérkép nem elég részletes, többek között a bukkanók, vagy a kerékvetők elhelyezkedése sem ismert, holott például ezek nagyban befolyásolják a felfüggesztés beállításait. A csapat körülbelül 100 kört (ami nagyjából két versenytávnak fele meg) tesztelt a szimulátorban, különböző üzemanyag-terhelés mellett, és különböző tapadás szinttel, annak érdekében, hogy minél több lehetséges forgatókönyvre felkészüljön. Ezek segítségével a csapat stratégiai szimulációkat is végez, hogy különböző boxkiállásos taktika milyen eredménnyel járhat.
Mivel ismerkednek meg először a versenyzők egy új pályán?
Mint ahogy minden más versenypályán is, itt is meg kell ismerni, hogy hol lesz jelentősége a KERS használatának, hol lesz a DRS zóna, illetve természetesen a boxutcába való ki-be hajtásnál fontos megtanulni, hogy hol kell ki- és bekapcsolni a sebességkorlátozó rendszert. A versenyzők csütörtökön megtartják a szokásos pályabejárást, ahol többek között feltérképezik a speciális táblákat, illetve útburkolati jeleket. A tanulási folyamat tulajdonképpen egész hétvégén tart majd, hiszen a pályaviszonyok folyamatos javulnak, így a pilóták az edzéseken a lehető legtöbb időt töltik majd a pályán.
Melyik pályához hasonlítható leginkább az új Buddh International Circuit?
Sokban hasonlít a törökországi pályához, például a hosszú egyenes miatt, illetve a nagyon hosszú, lendületes íve ( 10-es és 11-es) hasonló a törökországi, 8-as kanyarhoz. De amíg ez utóbbiban nagyjából 270km/óra sebességgel hajtanak át a versenyautók, addig az indiai pályán 170 km/órás (10-es kanyar), illetve 210 km/órás (11-es kanyar) sebesség várható. A köridőket és a sebességet nagyban befolyásolják majd a tapadási feltételek, de előzetes számítások szerint egy 1:25 másodperces köridő 210km/órás-, egy 1:30-as idő pedig 205 km/órás átlagsebességnek felel meg.
FormaNet, Varga Viktória
