Ecclestone monopoly játékának újabb fordulója
Az elmúlt hét az USA Nagydíjtól, és az austini pénzügyi problémáktól volt hangos, és a Formula-1 teljhatalmú ura is ennek kapcsán került fókuszba. Van azonban egy másik, az F1 szempontjából sokkal lényegesebb kérdés is mostanában, ami közel sem kap akkora nyilvánosságot, mint az, hogy mikor törlik hivatalosan is a 2012-es austini futamot. Ez a dolog az F1 pénzügyeinek egészét érinti.
A dolog rendkívül összetett, és ahogy a Concorde egyezmények is van számtalan titkos záradéka, úgy ez az ügy is rengeteg homályos, a nyilvánosság kizárását célzó részletet tartalmaz. Ráadásul az események több szálon bonyolódnak, és egy pontban futnak össze, és ez nem más (Bernie Ecclestone-nal kapcsolatosan nem meglepő módon) mint a pénz.
A Formula-1 2006-os eladásával kapcsolatban még idén tavasszal vizsgálat indult, és a Német Ügyészség viszonylag rövid idővel a nyomozás megkezdése után előzetes letartóztatásba helyezte Gerhard Gribkowskyt, a BayernLB bank egykori vezető beosztású tisztségviselőjét, aki nem mellesleg az eladásig Formula-1 társaság elnöki tisztjét is betöltötte. A vád korrupció. A német ügyészek azt gyanítják, hogy Gribkowsky az F1 eladásakor (kenő pénzért) alul értékelte saját bankja felé a Formula-1-et, így a jelenlegi tulajdonos, a CVC befektetési holding áron alul (1,1 milliárd fontért) vásárolta azt meg, mely összeget egyébként a holdingnak a Royal Bank of Scotland és a Lahman Brothers hitelezte.
A gyanú szerint az alulértékelés 27,5 millió font bevételt jelentett Gribkowskynak, amely összeg offshort számlákon keresztül az egykori bankár svájci számláján landolt. Az ügy felderítése során felmerült Bernie Ecclestone neve is, mint aki a CVC vezérigazgatójaként érdekelt lehetett nagyobb összeget is fizetni az alulértékelésért. A FOM vezére, aki családi vállalkozásán keresztül az F1 5,3 százalékát (de talán a legfontosabb százalékot) birtokolja, először tagadta, hogy a kifizetés a személyéhez köthető, ám a német ügyészeknek sikerült a pénz útját végigkísérni, és kiderült, hogy a több számlán keresztül vándorolt pénz feladója, Ecclestone egyik Nagy-Britannián kívüli cége.
Ecclestone ekkor taktikát változtatott, és tanúkihallgatásán elmondta, hogy az előzetesben lévő bankár megzsarolta azzal, hogy ha nem ad neki pénzt, úgy hamis állításokkal besározza a brit adóhatóságnál. Az F1 nagyura ekkor tanácsadói javaslatára engedett a zsarolásnak, mert - ahogy mondta - ugyan üzleti ügyei teljesen tiszták, ám egy ilyen hamis feljelentésen alapuló vizsgálat rendkívül sokba kerülne, ráadásul jelentősen megtépázná a hírnevét.
Az ügy tárgyalása - a vizsgálatok és a nyomozás lezárása után - októberben elkezdődött, és Ecclestone tanúként volt jelen az első tárgyalási napokon. A német ügyészek azonban további vizsgálatokat tartanak szükségesnek, hogy a fehér lovag valódi szerepét is tisztázzák az ügyben. Ezzel párhuzamosan a brit kormány kiemelt pénzügyi bűncselekményekkel foglalkozó bizottsága a SFO (Serious Fraud Office), mely bizottság a Rupert Murdoch, News Corp. ügyben is eljár, szintén vizsgálatot helyezett kilátásba, Bernie Ecclestone pénzügyeit vizsgálandó.
Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy a nyáron az előbb már említett News Corp. és egy olasz befektető (a FIAT-hoz, és ezáltal a Ferrarihoz is köthető – nagyvállalat), az Exor bejelentette, hogy ajánlatot kíván tenni az F1 megvásárlására. Az ügy komoly vihart kavart annak ellenére, hogy Ecclestone kijelentette, felé semmiféle hivatalos megkeresés nem történt. A nagyúr akkor azt is határozottan cáfolta, hogy felmerült az F1 eladása, ám hagyott egy kiskaput, amikor kijelentette, hogy ha van olyan elvetemült érdeklődő, aki akár 6-7 milliárd dollárt is hajlandó lenne fizetni, abban az esetben hajlandó lenne tárgyalni. Figyelemre méltó, hogy az ügy kipattanáskor a FOM vezér széttárta kezeit, és a tulajdonosakhoz, a CVC-hez irányította a kérdéseket, ám ha ekkora összeget kínálna valaki, akkor azzal már ő tárgyalna. Nem lehet teljesen kizárni, hogy már ekkor megérezte a pénz szagát, mivel a háttérben olyan hatalmasságok is sejthetőek, mint Carlos Slim, a világ jelenleg leggazdagabb embere, aki nem mellesleg közvetve már bent van az F1-ben, a Sauber pilótája, Sergio Perez támogatása révén.
Az akkori ajánlat (függetlenül attól, hogy valótlannak bizonyult) kissé felkavarta az F1 pénzügyeit érintő állóvizet, mert a csapatok azonnal jelezték, hogy szeretnének részesedést szerezni saját sportjukban. Ecclestone válasza egyértelműen elutasító volt ebben a tekintetben is, hiszen ezzel jelentősen gyengülne pozíciója a 2012-es új Concorde egyezmény tárgyalásain.
Az ügy mostanra azonban újabb fordulatot vett, és jelenleg nem kizárt, hogy az F1 tőzsdére kerülhet, mégpedig a Szingapúri Tőzsdén. Christian Sylt az F1 pénzügyeinek egyik legtájékozottabb szakértője Ecclestone-t idézte, aki a következőt nyilatkozta: „A társaságot jobb lenne a Szingapúri Tőzsdére vinni, mint eladni.”
Hogy ezt a javaslatot ki tette Ecclestone-nak, nem került nyilvánosságra, és Sylt is mélyen hallgat róla, egy azonban bizonyos, ez jelentős hatással lehet a száguldó cirkusz jövőjére.
A '90-es években történt már próbálkozás a Formula-1 tőzsdei megjelenésére, a London Stock Exchange-en, de ezt akkor a csapatok tiltakozása, és az Európai Unió versenyellenes bizottságának vizsgálata, és az azt követő jelentése megakadályozta. Ecclestone jelenleg úgy gondolja, a sport ázsiai térhódítása miatt nem szabad figyelmen kívül hagyni a térség komoly érdeklődését (akár befektetőként) az F1 iránt.
A Williams idei tőzsdei megjelenése egyértelművé tette, annak ellenére, hogy az cég székhelye Anglia, ez nem jelenti azt, hogy ott kellene a részvényeket eladni, éppen ezért került a Williams a német tőzsdére.
Az előzmények alapján az F1 tőzsdei bevezetése leginkább azon múlik, hogy a CVC meddig akarja tulajdonolni a száguldó cirkuszt. Mint befektető cég, profitorientált, tehát ha megfelelő hozamot tud realizálni az eladásból, nincs ok arra, hogy ezt ne tegye. Talán nem lehet véletlen, hogy Ecclesone ilyen jellegű tanácsokat kapott az elmúlt időszakban, ráadásul a Szingapúri Tőzsde szabályai eltérnek az európai gyakorlattól, így megfelelő előkészítés esetén sikeres lehet a kibocsájtás.
Egyes gazdasági elemzők úgy értesültek, hogy a CVC maximum 2018-ig szeretné az F1 többségi tulajdonát megtartani, és már most keresik a kiszállás lehetőségét. Ez nem is csoda, hiszen egy befektetési holding 3-5 éven belül igyekszik hasznot realizálni a befektetéseiből, így már jelenleg is több idő telt el, mint ami általánosságban jellemző az ilyen pénzügyi cégek üzletpolitikájára.
Jelenleg a CVC 63,4 százalékkal birtokolja az F1-et, és a vásárláskor felvett hitelt Ecclestone szerint 2014-ben teljes egészében visszafizetik. A FormulaMoney adatai szerint az elmúlt 5 évben a CVC 760 millió font nettó nyereséget realizált, és 2010-ben 214 millió fonttal csökkentette tartozását a bank felé.
A F1 (nem tőzsdén forgó) részvényárfolyamát nem rázta meg a korrupciós botrány, sőt az olcsó vásárlás reményében egyre nagyobb az érdeklődés, amit az is mutat, hogy két hónap alatt 5 százalékkal emelkedett a papírok árfolyama. Ez a tény pedig abba az irányba viheti a CVC szándékát és terveit, hogy kellő pillanatban, amikor a papírok eladása megfelelő haszonnal jár, eladja azokat. Ezzel azonban minden bizonnyal megváltozhat a Formula1 tulajdonosi köre, és akár egészen más érdekek érvényesülhetnek a sportban.
Szöveg: FormaNet, Varga Viktória
