Peter Gethin emlékére - Az F1 történelmének legszorosabb befutója
Hosszas betegség után hétfőn, 71 esztendős korában elhunyt Peter Gethin, a legendás 1971-es Olasz Nagydíj győztese.
A profi zsoké gyermekeként született Peter Kenneth Gethin a Formula5000 bajnokaként, 1970-ben 30 esztendősen kapott belépőt a király-kategóriába, amikor Bruce McLaren goodwoodi halálos balesete után a McLaren csapata őt szerződtette a megüresedett helyre.Legelső nagydíját a McLaren Ford Cosworth-szal az évad ötödik állomásán, Holland Nagydíjon, Zanvoortban futotta, ahol a 11. rajthelyről indult, de a 18. körben baleset miatt fel kellett adnia debütáló versenyét.
Ezt követően összességében még 29 nagydíjon állt rajthoz többnyire McLaren és BRM színekben, valamint legutolsó versenyét az 1974-es Brit Nagydíjat, a Lola csapatával teljesítette. 30 nagydíja alatt összességében 11 pontot gyűjtött a Formula-1-ben, és egyetlen egyszer állhatott fel a dobogóra, ám akkor a legfelső fokára.
A legendás monzai versenypálya nem kevés emlékezetes versennyel írta már be magát az F1 történelembe, de sokak szerint az 1971-es Olasz Nagydíj volt mind közül a legizgalmasabb. Az 55 körös futam alatt nem kevesebb, mint nyolc pilóta váltotta egymást a vezető pozícióban, a sorrend 25-ször cserélődött, végül egy századmásodperc döntött az első helyről, ami a mai napig a legszorosabb befutóként szerepel a széria statisztikáiban.
Az első sorból Chris Amon (Matra) és Jacky Ickx (Ferrari) várhatta az idény kilencedik nagydíját, míg a BRM pilótája, Peter Gethin a 11. rajtkockát kaparintotta meg az edzésen.
A start után a nyolcadik helyről rajtoló Clay Regazzoni került az élre, és a ferraris a verseny elején Jackie Stewart (Tyrrell Ford Cosworth) és Ronnie Peterson (March Ford Cosworth) duóval vívott nagy csatát az elsőségért. Hármójuk közül elsőként a Stewart esett ki a 17. körben műszaki hiba miatt, majd két körrel később Regazzoni Ferrarijának motorja is megadta magát.
Ekkor már Stewart csapattársa, Francois Cevert is bekapcsolódott a csatába, és a pole-ból induló Chris Amon, valamint a második sorból rajtoló BRM-ek (Jo Siffert és Howden Ganley) sem tágítottak, sőt az élmezőnyhöz felzárkózott a 17. helyről startoló, Surtees csapat versenyautójában ülő Mike Hailwood, és az utolsó néhány körre a türelmesen kiváró Gethin is.
Akik vezették a versenyt:
Clay Regazzoni (Ferrari) : 4 kör
Ronnie Peterson (March) : 23 kör
Jackie Stewart (Tyrrell) : 1 kör
Francois Cevert (Tyrrell) : 4 kör
Mike Hailwood (Surtees) : 5 kör
Jo Siffert (BRM) : 3 kör
Chris Amon (Matra) : 5 kör
Peter Gethin BRM) : 3 kör
A mindvégig rendkívül szoros küzdelemben még az utolsó 10 körben is négy különböző versenyző állt az élen, közülük Gethin az 52. körben vette át a vezetést, ám a leintés előtti körben újra Petersoné volt a nyerő pozíció. A befutónál még öt versenyző volt esélyes a végső diadalra, melyet Gethin végül egy századmásodperccel nyert meg Peterson előtt. A harmadikként érkező Cevert kilenc századdal maradt le, Hailwood szűk két tizedet-, míg Ganley hat tizedet kapott az első és egyben utolsó futamgyőzelmét megszerző brit pilótától.
2002-ben a Ferrari versenyzői, Michael Schumacher és Rubens Barrichello Indianapolisban megpróbálták megdönteni a legszorosabb befutó rekordját, de végül egy ezredmásodperccel elmaradtak Gethin és Peterson befutójától.
FormaNet, Varga Viktória
