Betekintés a bajnokok elméjébe - Fernando Alonso, Valentino Rossi (2.rész)
A Ferrari és a Ducati év eleji sí-találkozóján, az immár 22. alkalommal megrendezett Wrooomon másodjára találkozott egymással a motor- és az autósport csúcsának két óriási alakja, Fernando Alonso és Valentino Rossi. Az Autosport munkatársa, Dieter Rencken a két bajnok legmélyebb gondolatait osztotta meg a rajongókkal, a legkülönbözőbb témakörökben.
.jpg)
2010-ben Fernando Alonso a Renault-tól érkezett meg Maranellóba, míg Valentino Rossi egy évvel később hagyta ott a japán márkát, melynek összesen hét világbajnoki címet köszönhet, hogy csatlakozzon a Ducatihoz. Így történt meg, hogy a két sztárversenyző egy évvel ezelőtt a 21. Wrooomon találkozott először, a két csapat közös médiaeseményén.
Ebben az évben bizonyos tekintetben mérföldkőhöz érkezett a Wrooom, ugyanis megjelent egy 200 oldalas kiadvány is, melynek címe Wrooom2011 , és amely csodálatos fotókon kívül többek között a két versenyző gondolatait is tartalmazza.
Az Autosport jóvoltából ebből szemezgethetünk.
2.rész
A tökéletes kör
Fernando Alonso: Nagyon sokszor megkérdezik tőlem, hogy milyen gyakran történik meg az, hogy sikerül egy tökéletes kört összerakni. A válasz: nagyon ritkán. Azt mondanám, hogy nagyjából 2-3 évente egyszer fordul elő. Tudom, hogy ez most kicsit túlzásnak tűnik, de ez az igazság. Az utolsó ilyen alkalom 2011-ben a Spanyol Nagydíj időmérő edzésén volt, és előtte elég régen tapasztaltam utoljára ezt az érzés. Belemész egy kanyarba, és egy pillanatig azt gondolod, hogy nem sikerül tökéletesen kijönni belőle, elveszted a kontrolt az autó felett. Aztán rájössz, hogy csak egyetlen út van ahhoz, hogy tökéletes legyen. Ezt nehéz mindig megvalósítani, nehéz, hogy az összes kanyarban képesek legyünk véghezvinni a terveinket, és nehéz a szakembereknek is, akik egész hétvégén azon dolgoznak, hogy mindig a határon autózzunk.
Valentino Rossi: A tökéletes kört elérni felszabadító érzés, és hatalmas eredmény, mert nagy sebességgel az egyik legnehezebb dolog ezt a célt elérni. Szinte lehetetlen. A motorozásban ez nem kérdés, a határ elérése maga a határ. A tökéletes kör nem feltétlenül a legnagyobb élvezet. A mi sportunkban a határon motorozni azt jelenti, hogy minden pillanatban a bukás küszöbén állsz, és egy baleset komoly sérülésekkel járhat. Semmit sem szabad a véletlenre bízni, a szemed az aszfaltra tapad, a tested és a kezed pedig extrém érzésnek van kitéve a motoron. A sisakon belül nem mosolyogsz, mert nagyon gyorsan mész, és a reakciók szinte automatikusak, a legvégén pedig megnézed a köridődet.
Utazás
FA: A világkörüli turné minden évben majdnem ugyanolyan. Nincs olyan hely ami különösen erős érzelmeket váltana ki belőlem akár negatív, akár pozitív irányba. Az egyik olyan hely, ahol leginkább szeretek lenni az Szingapúr, de nem igazán tudom miért. A másik véglet, ahol soha nem érzem jól magam, az Anglia. De ezt sem tudom miért, lehet, hogy köze van ehhez a szállodai szobáknak, amik nagyon kicsik és jelentéktelenek.
VR: Általában jobban kedvelem az európai futamokat, különösen Olaszországban és Spanyolországban. Nagyon élvezem azt a légkört ami ott van, és a rajongók lelkesedését. Sokat lehet meríteni belőlük, ahogy látod, hogyan mulatnak, hallod az üdvrivalgásokat, és tudod, hogy ez neked szól, mindez nagyon tetszik. Valahogy erőt lehet meríteni a jelenlétükből.
Csapattársak
FA: Felipe (Massa) kiváló csapattárs. Mindent belead, és keményen dolgozik. Mi több, nagyon jó természete van, korrekt, udvarias, nagyon profi, és az év 365 napján elkötelezett a munkája iránt. Szereti a családját. A felesége, a kisfia, a szülei, a testvére mindannyian rendkívül szorosan kötődnek egymáshoz. Azt hiszem, hogy amikor a csapattársamra gondolok, akkor egy olyan személy jut eszembe, akit nagyon sok területen elismerek.
VR: Nicky (Hayden) az ideális csapattárs. Már hosszú ideje ismerem, és ha a legfőbb jellemzőjét kellene kiemelnem, akkor azt mondanám, hogy egy nagyon kedves srác. Egy becsületes ember, aki soha nem adja fel. Egy szerény srác, és kellemes vele együtt dolgozni, ami a legjobb módja annak, hogy jól működjön a csapat.Ellenfelek
FA: Az elmúlt években számomra két fő hivatkozási pont volt, Lewis Hamilton és Sebastian Vettel, de mindkettőjükről más a véleményem. Hamilton egy nagyon gyors versenyző, agresszív és teljes mértékben koncentrált. Csak a győzelem érdekli, semmi más. Egy igazán tehetséges pilóta. Véleményem szerint Sebastian még nincs ezen a szinten. Tudom, hogy ő is világbajnok, de számomra egy kicsit alacsonyabb szinten van Lewisnál.
VR: Karrierem során számtalan különböző stílusú vetélytársam volt. Azt hiszem ebben a pillanatban két fő riválist említhetek, (Casey) Stonert és (Jorge) Lorenzót. Amikor a riválisaid ugyanolyan gyorsak, akkor kihozzák belőled azt a célt, hogy saját magadat nagyobb teljesítményre ösztönözd. Ők ketten nagyon különböznek egymástól. Az egyik nagyon tehetséges és mentálisan nagyon erős, a másik szintén tehetséges, és nagyon ösztönös, de mindig nagyon gyors.
A győzelem
FA: A győzelem az győzelmet jelent. Azt jelenti, hogy minden ember a sikerélményért tesz erőfeszítéseket, és ezért dolgozik. Ez a koronája az ambíciónknak, ez az egyetlen amivel teljesen elégedettek lehetünk. Ahogy már sokszor mondtam, a Ferrarival való győzelem az élmény megosztását jelenti azokkal, akik részt vesznek a csapatmunkába, és valódi ünneplés a többiekkel a világ számtalan pontján. Megfizethetetlen élmény, és komoly kompenzáció mindenki számára azért a belefektetett munkáért, amit végzett.
VR: Győzni, az győzni. Valami olyasmi, ami nem sokszor adatik meg teljes egészében, hogy erősebb vagy magadnál. Ez egy mágikus érzés, hogy jobb vagy saját magadnál, és jobb vagy másoknál. Ez mindent megér, és visszafizeti mindazt az erőfeszítést, amit tettél. Néha azonban a győzelmek nagyon különbözőek, ez attól függ, hogyan kaptad meg, de sosem szabad alábecsülni.
...és a győzelem elvesztése
FA: Ez mindig egy fájdalmas dolog. Tíz év versenyzés után azonban mostanra már megtanultam éretten kezelni magamban, és inkább azzal törődöm, hogy megkeressem, kielemezzem és megértsem mi az, ami nem működött, és hogyan lehet megoldani a problémát.
VR: A győzelem elvesztése olyan valami, ami a félelmeink része. Lehet nem nyerni, vagy lehet olyan eredményt elérni, amit nem akartál, de a győzelem elvesztése azt jelenti, hogy második lettél egy olyan versenyen, amit megnyerhettél volna. Ez egy megfoghatatlan irritáló érzés, és egy olyan folyamatot indít el, ami nem kívánatos, de állandó.
2011
FA: Azt hiszem, hogy a 2011-es év egy pozitív év. Nagyon keményen dolgoztunk, sokat tanultunk, amire építhetünk a jövőben. Kétségtelenül nagyon nehéz versenyeken vagyunk túl. A Red Bull vitathatatlanul egy bajnok autót épített, ami már születésekor jobb volt mint a miénk. Ez része a versenyzésnek. Senki sem adta fel, és mindenki nyugodt maradt még a kritikák ellenére is. Ami engem illet, az előttem álló kihívásokra koncentráltam, és igyekeztem megérteni, hogy milyen intézkedések kellenek ahhoz, hogy megmutassuk az erőnket, mert ez az erő meg van a Ferrariban.
VR: Ebben a pillanatban az én 2011-es szezonomat jobban szeretem, mint az előző vereségeimet. Ez némileg különbözik, egy új, és valami olyasmi, amit ezelőtt még soha nem éltem át. Úgy gondolok erre, mint a kilencedik világbajnoki címemre, mert tudom, hogy akkor másként dolgoztam. Elég nagy a különbség, de ha mélyre ások a problémák gyökeréig, akkor megtalálom a módját, hogy orvosoljam.
FormaNet, Varga Viktória
