F1 - Fernando Alonso: A versenyzés és a félelem nem kompatibilis egymással.
Úgy tűnik, a Ferrari kétszeres világbajnoka, Fernando Alonso nagyon bele jött a közösségi oldalak kezelésébe. A rajongók a Twitteren ismét több mint hétezer kérdést tettek fel a spanyol versenyzőnek, a legjobb kérdésekre saját oldalán válaszolt.
Melyik a legnehezebb kanyar számodra a versenynaptárban?
Fernando Alonso: Hmmm. Malajziában a 14-es.
Honnan tudod, hogy az kör, amit megteszel, az jó vagy sem? Talán van valami óra a kormányon, vagy a hatodik érzékedre kell hagyatkozni?
FA: A kormányon van egy műszer ami méterenként frissül, és a legjobb köridőt eltárolja, majd ahhoz képest megmutatja a különbséget is. Így például amikor a Q2-ben kihajtok, akkor a hivatkozási alapom a Q1-es legjobb köridőm. Általában az egyenesekben ránézünk, hogy milyen időt sikerült elérni, és mennyivel kell többet javítanunk még a hátralévő kanyarokban.
Esős versenyen, amikor más autó mögött haladsz és szinte semmit nem látni, olyankor szoktál félni?
FA: Nem mondanám, hogy félek, mert a versenyzés és a félelem nem kompatibilis egymással. Természetesen amikor 300 km/órával mész az egyenesben, és nem látod a dolgokat, és nem tudsz gyorsan megállni, mert tudod, hogy a mögötted lévő sem lát téged… az nem túl jó dolog.
Szerinted egy mai F1-es autó képes lenne végigmenni a régi Nürburgringen?
FA: Igen, miért is ne? Persze vannak olyan helyek és kanyarok, ahol a kátyúk problémásak lennének egy mostani F1-es kocsinak, de egy kört nagyjából bárhol meg lehet tenni.
Ha el akarnál kerülni egy ütközést, melyiket választanád, egy erős fékezést, ami nagy gumikopással jár, vagy inkább háromszázzal a fűre hajtanál?
FA: Hm ... Mivel keményen nem fékezhetsz egyik esetben sem, így nagy valószínűséggel megpróbálnám valamilyen manőverrel menteni a dolgot, és a következő körben megpróbálnám visszaszerezni az elveszett időt, de valószínűleg inkább a füvet választanám.
Mi a legjobb érzés a Formula-1-ben?
FA: A kanyarodás és a fékezés. A Ferrari legerősebb közúti autói közel hasonló gyorsulási élményt adnak mint egy F1-es autó, de a kanyarodás és a fékezés erejét semelyik más kocsinál nem lehet összehasonlítani egy Formula-1-es autóval.
300 km/óránál az érzékek 80 százalékra csökkennek. Fejleszted ezt a képességet? Esetleg megérzés, vagy agykontroll…
FA: Nem, nem tudom mik ezek az érzékek. 27 éve vagyok a volán mögött, talán már hozzászoktam a háromszázas tempóhoz… ha ha ha.
Amikor különböző verseny-helyszínekre utazol, akkor hagyományos légitársasággal repülsz, vagy a Ferrarinak erre van külön bérelt gépe?
FA: Hagyományos légitársaságokkal repülünk. Néhány európai versenyre a csapat különjáratot bérel, a Toro Rossóval együtt Olaszországból. Ha a verseny előtt vagy utána éppen Olaszországban vagyok, akkor én is velük repülök.
Egy verseny után mit csinálsz először? Hova mész?
FA: Amikor a versenynek vége, akkor el kell mennünk mérlegelésre, és néhány interjúra. Aztán miután tusolunk és átöltözünk, következik a nyomtatott sajtó. Ez után eszünk valamit, utána részt veszünk egy nagyjából egy órás megbeszélésen a mérnökökkel, ahol átnézünk minden információt a versenyről. utána megyünk a reptérre, van amikor haza, van, hogy egy szponzori rendezvényre, és olykor vissza Olaszországba, hogy a szimulátoron dolgozzunk…
Szerinted óvatosan vezetsz? Ahogy egyre idősebb lettél, veszítettél az agresszivitásodból?
FA: Nem gondolom, hogy óvatos versenyző lennék. Szerintem versenyképes pilóta vagyok, és az utolsó körig küzdök. Több-kevesebb sikerrel, hol jobb, hol pedig rosszabb eredménnyel, de a küzdő szellem mindig bennem van. Nem hinném, hogy az évek alatt veszítettem volna agresszivitásomból.
Még mindig megosztod a győzelemért kapott pénzt a szerelőiddel, vagy már nem?
Fa: Igen, azt hiszem korrekt megosztani azokkal, akiknek része volt abban, hogy dobogóra állhassak, vagy nyerhessek. Igazságtalan lenne, ha a teljes összeget megtartanám magamnak.
Az F1-ben már van női tesztpilóta. Mit szólnál, ha nő lenne az egyik versenytársad?
FA: Úgy tűnik, hogy egyre inkább megszokott a női versenyzők megjelenése. Azt hiszem, hogy minden sportág egyik alapja, hogy egységesen, mindenki számára elérhető legyen.
Minden sportolónak vannak sérülései. Veled előfordult már? Milyen sérüléseid voltak eddig?
FA: Soha. Olykor előfordulnak izomsérülések, ínhüvelygyulladás, vagy becsípődés, de ez minden sportágban így van. Azt hiszem legutóbb a tavalyi szezon elején volt egy kellemetlenebb sérülésem, amikor az ülőidegek begyulladtak, és a verseny végére már nagyon fájt a lábam. Volt pár olyan versenyem is, ahol magas lázam volt, és a végére már majdhogynem mindem erőm elszállt.
Volt a magánéletednek olyan rossz periódusa, ami hatással volt a versenyzésedre? Ha igen, akkor hogyan kezelted?
FA: Amikor kapsz egy jó autót, akkor hidd el nekem, semmi másra nem gondolsz.
Gondolod, hogy a mostani Felipe Massa egy Ferrariba való?
FA: Egyike a világ legjobb versenyzőinek, és ezt egész pályafutása alatt megmutatta. Ha van egy jó autó alattad, akkor könnyű begyűjteni a dicséreteket, ha pedig nem olyan jó, akkor könnyen jönnek a kritikák. Éltem már át hasonló helyzetet az elmúlt években, még a Renault-nál, amikor nagyon igazságtalanul bírálták csapattársamat (Romain Grosjean), és lám, jelenleg ismét kapja a dicséreteket.
Ha esetleg Flavio Briatore kerülne Stefano Domenicali helyére, szerinted a Ferrari jobban működhetne?
FA: Stefano munkája minden tekintetben fantasztikus, és nem tudok nála jobbat elképzelni. Ahogy az előbb is említettem, mindössze egy verseny elég ahhoz, hogy a kritikáktól eljuss a dicséretig… Flavio és én nagyon jó barátok vagyunk, és rendszeresen beszélünk. Ő az egyik legintelligensebb ember, akivel eddigi életem során találkoztam.
Melyik nagydíj volt lelkileg a legnehezebb számodra, és miért? Volt olyan pillanat, amikor kétségbe vontad saját versenyzői képességeidet?
FA: A 2009-es Valenciai Nagydíj, amikor mindössze néhány nappal az előtt halt meg a nagymamám. Nem, soha nem kételkedtem a képességeimben.
FormaNet, Varga Viktória
