Az utóbbi időben egyre többen adnak hangot azon véleményüknek, mely szerint Fernando Alonso érdemelné meg az idei világbajnoki címet, mindemellett egyre többen úgy vélik, Sebastian Vettel lesz a legfiatalabb háromszoros világbajnok. Most ez utóbbi érintett, Vettel  a Formula-1 hivatalos honlapjának adott interjúban mondja el véleményét, és szerinte mindketten ugyanúgy megérdemlik a harmadik vb trófeát, már csak azért is, mert a szezon során adódott szerencsétlenségekben egyforma arányban osztoznak. A 25 esztendős német a hétvégén 100. F1-es versenyét futja, így természetesen az elmúlt időszakról, valamint az idei szezon hullámvölgyeiről is beszélt. 

Sebastian, a hétvégi austini verseny lesz a 100. nagydíjad. Hogyan foglalnád össze eddigi Formula-1-es pályafutásodat?

Sebastian Vettel: Ez az egész olyan gyorsan eltelt. A 100 az nagy szám – a 100 nagydíj az 100 startot, 100 első kanyart jelent. Ha belegondolok, nem érzem annyira távolinak a Formula-1-es debütálásomat. Ez megmutatja nekem, hogy mennyire gyorsan repül az idő, ha olyan dolgot csinálsz, amit élvezel, és igazán szeretsz. Szóval a második százra koncentrálok! (Nevet)

Ha ezt a szezont nézzük, úgy tűnik, a kezdet nem éppen úgy sikerült, mint ahogy szeretted volna, és most keményebb küzdelem várható, az előző évekhez képest…

SV: Az első futam jó volt - volt egy szép dobogós eredményem Ausztráliában -, de azután megkezdődött a hullámvasút, és az egyetlen jó hír az volt, hogy mindenkinél voltak mélypontok. Néha nem azt az eredményt kaptuk, amit megérdemeltünk volna, és ettől nem voltunk boldogok, szóval igen, nem ez volt a legkönnyebb szezonunk. De a kezdetektől fogva hittünk magunkban, és sosem kerültünk olyan helyzetbe, hogy újra meg kellett volna találnunk a motivációt ahhoz, hogy harcoljunk és nyerjünk.

Amikor egy verseny nem alakul túl jól, akkor az a csapatrádión elhangzottakból is kiderülhet. Hogy lehet ilyenkor leküzdeni a frusztrációt?

SV: Nem hinném, hogy helytelen, ha valaki egy rossz verseny után boldogtalan, nem elégedett, és úgy érzi, hogy többet is tehetett volna. Nincs ezzel semmi gond. Néha nagyon dühös vagy magadra, ami egy sajátos helyzet, de nem lehet visszaforgatni az időt, és újra nekifutni, ezért el kell fogadni és arra kell összpontosítani, hogy a jövőben ez megváltozzon. Nem kell sok időt és energiát vesztegetni olyan dolgokra, melyek már a múlté.

Hosszú idő óta ez a legkiszámíthatatlanabb szezon. Az első hét versenyen hét különböző győztest láthattunk. A következetesség hiánya esetleg segített abban, hogy most a tabella tetején állsz?

SV: Igen is, meg nem is. Nagyon szoros a mezőny, és az autók teljesítménye is nagyon hasonló. Van egy jó autód, amivel csak hetedik lettél, a következő versenyen pedig szinte ugyanazzal az autóval meg lehet nyerni a versenyt. Ez valóban nagyon különbözik a korábbi évektől, amikor ha tudtad, hogy ha jó az autód és jó tempót diktálsz, akkor ott lehetsz a dobogón még úgyis, ha valaki gyorsabb nálad, hiszen ezekben az időkben mindössze néhány srác küzdött az élen. Ebben az évben sem tud mindenki nyerni, de az esélyesek száma nagyra nőtt.

Nézzük  Fernando Alonsót. Idén nagyon sokáig nagyon következetes volt, most viszont fájdalmasan érintheti, hogy volt néhány kiesése – ellentétben veled, akinek Szingapúr óta drámaian megváltozott a szezonja.

SV: Természetesen a legutóbbi verseny finoman szólva is elég jól alakult számunkra. A körülmények sokat segítettek. De ha megnézzük az egész szezont, ami 20 versenyből áll, akkor abban olyan is van, ami nem igazán tetszik, mint például a műszaki problémák miatti kiesések. Nekünk is volt ilyen, és remélhetőleg most már túlléptünk ezen a szakaszon. Nagyon nehéz ennyi versenyt problémamentesen végigfutni. Ez nem olyan dolog, ami része a számításaidnak, de fel kell rá készülni. Ha megnézzük az eddigi versenyeket, úgy gondolom, Fernandónak és nekem egyenlő számú szerencsétlen kiesésünk volt. Még mindig úgy gondolom, hogy az a versenyző lesz a bajnok, aki leginkább megérdemli. Nem kétséges, hogy nagyon jó helyzetben vagyunk, és remélem, mindvégig jól végezzük majd a dolgunkat, hogy meggyőződhessünk róla, megérdemeljük a dicsőséget.

Idén a lelátókon, és a tévé előtt szinte egy thriller bontakozott ki a nézők előtt, és még most is teljesen nyitott a vége…

SV: Igen, a rajongók hosszú évek óta a legjobb Formula-1-et láthatják. Személy szerint jobb szerettem volna, ha olykor egy kicsit unalmasabb lett volna. Ha visszagondolok, néhány éve ha vezetted a versenyt, és már csak 10 kör volt hátra, nagyjából biztos lehettél benne, hogy ez a verseny már a tiéd. Ma pedig egészen a kockás zászlóig bármi megtörténhet. A gumik miatt még az utolsó métereken is megváltozhat a verseny eredménye, és elveszítheted az elsőséget.

Az időmérő is egy olyan momentum, ami idén szintén okozott számodra némi fejfájást. De ebben a tekintetben is elégedett lehetsz, hiszen megmutattad, hogy tudsz küzdeni, előzni, és harcolni az első helyért.

SV: Nos, azt hiszem elégedettség mindig ahhoz kapcsolódik, hogy jó versenyt futottál vagy sem. Nyilvánvalóan jó móka, ha sok autót meg lehet előzni, de az az ideális, ha elölről indulsz, és nem kell előznöd! Egyszerűen csak ott kell maradni, ahol vagy. (Nevet) Amikor nagyon hátulról indulsz – és hidd el, Abu Dzabi után tudom, mit beszélek – akkor úgy tűnik, mintha a verseny sosem érne véget, így a dobogó egy tökéletes jutalom volt a délutáni munka után.

A 20-ból eddig 18 versenyen vagyunk túl. Mi volt eddig számodra a fénypont?

SV: Remélem, ez még hátravan! Talán az első győzelem, Bahreinben az egy megkönnyebbülést jelentett. Fontos tudni, hogy még minden úgy működik, ahogy régen. A fénypont a szingapúri győzelem volt, mert szerintem fizikailag ez a szezon legkeményebb versenye. És persze az abu dzabi futam. De, ahogy említettem, remélem, hogy a legjobb rész még csak most következik.

FormaNet, Varga Viktória