Egy hónappal azután, hogy legfiatalabb háromszoros világbajnokként felülmúlta Ayrton Senna rekordját, Sebastian Vettel a Formula-1 hivatalos weboldalának adott interjúban beszélt többek között az interlagosi hétvégéről, érzéseiről, a konyhaasztalán elhelyezett világbajnoki trófeáról, és arról, hogy mindvégig nyilvánvaló volt számára, hogy az évadzárón semmilyen szabálytalanságot nem követett el.

Sebastian, most már négy hete, hogy Brazíliában bebiztosítottad harmadik vb címedet. Mi megy végbe benned, ha visszagondolsz arra a napra?

Sebastian Vettel: Emlékszem, hogy nehezemre esett megtalálni a megfelelő szavakat. Egy ilyen pillanat után kell egy kis idő, hogy letisztuljon az az őrült verseny, ami tele volt előre nem látható helyzetekkel, és szinte minden kanyar tartogatott valami veszélyt – teljesen jogosan említhetjük kaotikusnak – és az ok, amiért végül így fejeztük be, az az, hogy sosem vesztettük szem elől a végcélt.  Elkezded megérteni, hogy sok kis lépéssel lehet elérni egy ilyen eredményt. Amikor ezek a lépések megtörténnek, akkor abban a pillanatban valószínűleg nincs nagy jelentőségük, de meglehetősen befolyásolja a végeredményt. Úgy gondolom, hogy a 2012-es év - és különösen a brazil futam - arra tanított meg minket, hogy a siker a részletekben rejlik.

Nem láthattuk az arcodat, amikor átszelted a célvonalat – kitörtek belőled az érzelmek?

SV: A kitörés az később jött. Abban a pillanatban, amikor átléptem a célvonalat, nagyon csendes, és kissé üres voltam. Azt hiszem, ilyesmi akkor történik, amikor egy hatalmas teher szakad le rólad. Egész évben minden idegszálunkkal erre a célra összpontosítottunk, és egyszer csak ott van, hogy elértük. Rád tör a nyugalom, és egy rövid időre talán egy kis tehetetlenség is. Az azt követő két hétben, végül kiengedsz, és újra felveszed azt az életritmust, ahol sok sok hónappal ezelőtt abbahagytad.

Egy évig még Te birtoklod a világbajnoki trófeát…

SV: Októberben már vissza kellett adnom egy kis javításra - és nem volt egyszerű a búcsú! (Nevet) Természetesen mindig reméled, hogy visszakerül hozzád, de ha elolvassuk rajta az összes nevet, azt is meg kell érteni, hogy ennek a trófeának egyértelműen van egy saját élete. Most újra ott van a konyhámban, az asztalon, de 2013-ban megint meg kell küzdenem érte.

A neved már háromszor van ráírva. Úgy helyezted el, hogy mindig lásd rajta a saját neved?

SV: Minden alkalommal, amikor leülök az asztalhoz, akkor az összes nevet elolvasom rajta – ez már egyfajta rituálé. És az, hogy látom, az utolsó három a sajátom, az igazán megindító.

Még csak 25 éves vagy, és már háromszoros világbajnok. Mi a következő lépés? Hogyan közelíted meg a 2013-as szezont? Továbbra is gyilkos ösztönök dolgoznak benned, vagy már sokkal nyugodtabb vagy?

SV: Gyilkos ösztön? Az nem én vagyok. Tudom, hogy különleges helyem van a csapatban, de úgy tekintek magamra, mint egy csapattag. És mint a csapat tagja, azt szeretném, hogy 2013-ban is olyan sikeresek legyünk, mint idén, és az előző két évben.  Nekem sosem volt szükségem arra, hogy szimuláljam a motivációt – ez a természetemből adódik. Persze most nagyon jó dolog a világbajnoki cím és a győzelmek ízét érezni, és mindent ami ezekkel jár, de ugyanúgy megmaradnak az emlékezetedben azok a pillanatok is, amikor az első versenyen ott állsz a rajtrácson, a stressz, hogy valami nem a tervek szerint alakul, vagy éppen a dobogós eredmények.

Miután megnyerted a harmadik világbajnoki címet, a Ferrari arra kérte az FIA-t, hogy tisztázza a brazíliai, Jean-Eric Vergne elleni előzésedet. Aggódtál egy percig is, hogy a trófea máshová kerülhet?

SV: Hogy őszinte legyek, sosem vesztegettem egyetlen gondolatot sem arra, hogy szabálytalanságot követtem-e el. Bár egy eseménydús verseny volt, de egyértelműen láttam a zászlókat – és azok színeit! Onnan tudtam meg, hogy mit csinált utána a Ferrari, hogy Christian (Horner) felhívott, és mondta, hogy a Ferrari nem volt túl elégedett a verseny eredményével. Miután az FIA kielemezte a felvétel minden egyes négyzetcentiméterét, megerősítette, hogy minden szabályos volt, és a Ferrari is lemondott mindenféle tiltakozásról. De akár hiszik, akár nem, rögtön a kockás zászló után tudtam, hogy egyetlen egy rossz mozdulatot sem tettem.

Ez a szezon egy hullámvasút volt számodra, hiszen ott voltak a generátor gondok Valenciában és Monzában, aztán Abu Dzabiban a rajtrács végéről indulhattál… Mit tanultál ebben a szezonban, mi volt a legnagyobb tanulság számodra?

SV: A legfontosabb az volt ebben az évben, hogy soha nem adtuk fel a hitünket, és valójában ezt sokkal könnyebb kimondani, mint megtenni. Rengeteg „szakértő” dobálta megjegyzéseit arról, hogy ki lesz a bajnok, és ki lesz a vesztes, és nem szabad, hogy mindez hatással legyen rád. Semmiféle pozitív, és semmiféle negatív dolog nem szabad, hogy befolyásoljon. Csak a saját feladatodra kell koncentrálnod, és nem aggódni amiatt, hogy mások éppen mit csinálnak. A siker legfontosabb része talán az volt, hogy minden egyes pont számít, hiszen végül csak három pont döntött az első és második között, és arról, hogy kinek a neve kerül fel újra a trófeára.

Éppen most érkeztél haza Thaiföldről, ahol Michael Schumacherrel megnyertétek a Nemzetek Kupáját. Most egy kicsit elég volt a versenyzésből?

SV: Bankokban egy nagyon jót mókáztunk. Ez egy tökéletes zárása volt ennek a sűrű időszaknak. A következő hetekben most Sebastian Vettel, a magánszemély leszek, mielőtt február elején megkezdem az ismerkedést az RB9-cel. Szeretnék köszönetet mondani minden Formula-1-es rajongónak, aki végigkövette ezt a hosszú szezont, és azt kell mondjam, fantasztikus szórakozást nyújtottunk. Az én ízlésemhez képest  talán egy kicsit túl sokat is, de a legfontosabbak a rajongók! (Nevet) 

FormaNet, Varga Viktória