Idén egy új, az I. Azerbajdzsáni Nagydíj szerepel az F1 versenynaptárában, ami gyakorlatilag nem is új, hiszen Baku tavaly debütált Európa Nagydíjként a szériában. Hogy mennyire európai, azt sokan vitatták, de a Formula-1 történelmében láttunk már ennél érdekesebb névadásokat is. Íme néhány...

Luxemburgi Nagydíj

A nagyhercegség egy bizarr keveréke a francia, német és belga kultúrának, ahol ugyan még sosem járt az F1, ám mégis két rendezvény házigazdájának tudhatja magát. 1997-ben a Német Nagydíjnak Hockemheim, az Európai Nagydíjnak pedig Jerez adott otthont, így a szervezők Luxemburgi Nagydíj nevet adták a gyakorlatilag a Nürburgringen tartott versenyhétvégének. Mindez nem volt olyan nagy csúsztatás, hiszen Luxemburg mintegy 90 km-re található a legendás német versenypályától. A következő évben is ugyanezen a néven futott a nürburgringi verseny, majd 1999-től az Európai Nagydíj házigazdája lett sokáig.

San Marinói Nagydíj

Az olaszországi Imola környéki területek bővelkednek motorsportokban, hiszen a közelében található  a Toro Rosso és a Ferrari központja is, illetve 1980-ban az Olasz Nagydíjnak is otthont adott, a monzai pálya felújításakor. Amikor a legendás Monza visszatért, Imolának egy új név kellett a naptárba, és így a száz kilométerre fekvő mikroállamot, San Marinót használtak fel névadónak a nagydíjhoz. 1988-2006-ig összesen 26 alkalommal látogatott el ide a királykategória. 

Svájci Nagydíj

Svájc - ahol számtalan európai ország és nemzet kultúrája megtalálható - nem rendezett motorsport versenyt a végzetes 1955-ös Le Mans-i katasztrófa óta, amikor is egy baleset során 83 néző halt meg a lelátókon, és a Mercedest vezető Pierre Levegh is életét vesztette.  (erről részletesen itt olvashattok) Előtte az első F1-es szezontól 1954-ig minden évben Bremgarten adott otthont a versenyeknek.

A motorversenyek betiltása után azonban két alkalommal, 1975-ben majd 1982-ben is rendeztek Svájci Nagydíjat. A dolog érdekessége az volt, hogy ezeknek Franciaországban, a Dijon-Prenois-i pálya adott otthont. Az 1975-ös nagydíj nem számított bele az akkori világbajnokságba, ám hét évvel később, 1982-ben pontszerző futam volt, ami főleg a mezőnyben nagyszámú francia jelenlétnek volt köszönhető.

Ebben az évben a Francia Nagydíjat a Paul Ricard pálya, Svájci Nagydíjat pedig a Dijon-Prenois rendezte. A futamot Keke Rosberg nyerte a Willamsszel, második Alain Prost lett egy Renault kormánya mögött, míg a harmadik a mclarenes Niki Lauda volt. Rosbergen abban az évben ez volt az egyetlen futamgyőzelme, végül ez is elég volt ahhoz, hogy az év végén világbajnoki címet ünnepelhessen. A Ferrari nem volt ott a rajtrácson.

Csendes-óceáni Nagydíj

Egyrészt nyilvánvaló, hogy a nagydíj nem a hatalmas óceánban volt, másrészt az Okajama közelében található Ti Aida létesítménye még csak nem is volt szomszédos a Csendes-óceánnal. (Ellentétben a Japán Nagydíj helyszínével, Szuzukával). A mai nevén Okayama International Circuit 1994-ben és 1995-ben volt házigazdája a Csendes-óceáni Nagydíjnak, melyen mindkétszer Michael Schumacher állhatott fel a dobogó tetejére, a Benetton csapat színeiben. Korábban, a ’60-as években nem bajnoki versenyeken, a kaliforniai Laguna Secában is rendeztek Csendes-óceáni Nagydíjat. Van-e még egy olyan nagydíj, amit a világ két pontján is tartottak?

Európa Nagydíj

Az F1 történelmében eddig 23 Európa Nagydíjat rendeztek, összesen hat helyszínen (Nürburgring:12, Valencia:5, Jerez:2, Brands Hatch:2, Donington:1, Baku:1. Ez utóbbi - Azerbajdzsán fővárosában megépített - utcai aszfaltcsík tavaly került be a naptárba, és volt is némi provokáló vita arról, hogy vajon mennyire tekinthető európai helyszínnek. Bár az ország tagja az Európai Tanácsnak, ám földrajzilag Ázsiához tartozik. Így nem meglepő, hogy idén már Azerbajdzsáni Nagydíjként került be a programba.