Költségek és bevételek a Formula-1-ben (2. rész)
Az ESPNF1 facebook oldalán arra kérte az olvasókat, hogy tegyenek fel kérdéseket a Formula-1 pénzügyi vonatkozásait illetően, melyekre a Formula Money válaszolt. A neves szaklap az első részben a pilótákkal és a csapatokkal kapcsolatos pénzügyi kérdésekre adta meg a válaszokat, most pedig többek közt a jegyárak, a szponzori finanszírozás és a televíziós közvetítések kerültek terítékre.
Gyakran hallani, hogy Bernie Ecclestone hatalmas összegeket tesz zsebre a nagydíjak rendezőitől. Pontosan mennyit fizetnek a versenyek szervezői?
A Formula Money becslése szerint a Formula One Management (FOM) az idei évben a 19 versenypályától összességében 561 millió dollárhoz jutott. Ebből az összegből Bernie Ecclestone közvetlenül nem részesedik, viszont mivel 5.3 százalékos résztulajdont birtokol a FOM jersey-i központú anyacégéből, a Delta Topcóból, így a nyereségből tulajdonarányosan részesül.
Ezek a versenyrendezési díjak a FOM-nak óriási nyereség, mert szinte semmilyen költséggel nem jár. A cég egyszerűen csak kiadja a futam rendezés jogot, és ezért pénzt kap.
Mennyi versenypálya élvez állami támogatást, és melyek azok, amik csak saját forrásokból üzemelnek?
Csak Silverstone és Szuzuka nem kap állami támogatást, az összes többi létesítményt anyagilag támogatja a helyi- vagy az állami kormány, vagy a nagydíj megrendezésében, vagy építési illetve karbantartási munkálatokban is.
Minden pálya ugyanúgy szerzi a bevételét?
A legtöbb létesítménynek csak a jegyeladásokból származik a bevétele, de egyes pályáknak speciális szerződésük van a FOM-mal, amelynek értelmében a pálya menti reklámbevételekből, vagy éppen a vendéglátó egységek bevételéből is részesülnek.
Mennyibe kerül egy nagydíj főszponzorának lenni?
Egy nagydíjra a névadó szponzor átlagosan hat millió dollárt fizet, de vannak olyan szponzorok, akik további összegeket fizetnek egyéb reklámfelületekért is a létesítményen belül.
Mennyit fizet a gumigyártó egy szezon során, és ezért az összegért mit kap cserébe?
A Bridgestone közel 100 millió dollárt költött évente, amely magába foglalja a szállítás, a fejlesztések, és a marketing költségeit. Mindezért cserébe extrém körülmények között tesztelhették technológiájukat, és fejleszthették mérnöki tapasztalataikat.
A jegyárak miért nem a helyi piachoz igazodnak? Ott van például Törökország, ahol a az emberek nem tudják megfizetni a belépőt, és így igen csekély a nézőszám.
Törökország valójában majdnem a legolcsóbb jegyeket kínálja (49 dollárt kell fizetni egy háromnapos állóhelyért), ennél olcsóbban már csak a Maláj Nagydíjra lehet jegyet vásárolni, ott ugyanez 39 dollárba kerül. Törökországban egyszerűen az a probléma, hogy kicsi az érdeklődés a sport iránt, és ez független a jegyáraktól. Egy futam megrendezésének a költsége nagyjából 50 millió dollár, de a szervezőknek nagyon megfontoltan kell kikalkulálniuk, hogy mi az az összeg, amit még a néző megfizet, mert ellenkező esetben hamar nehéz pénzügyi helyzetbe kerülhetnek.
Az FIA mekkora bevételre tesz szert a televíziós közvetítésekből? Mennyit fizet a BBC, illetve az FIA-nak van-e valamilyen szabályzata a szabadon fogható csatornákra vonatkozóan?
Az FIA közvetlenül nem részesül a közvetítésekért fizetett díjakból, de a kereskedelmi jogokért a FOM-tól évenként körülbelül 7.4 millió eurót kap. A BBC az egyik legmagasabb összeget fizető műsorszolgáltató, mely évente ötven millió dollárt rak a FOM kasszájába.
A többi szabadon fogható műsorszolgáltató az FIA, a FOM és a csapatok közötti megállapodás, a Concorde Egyezmény egyik záradékának előnyeit élvezheti, ami garantálja, a Formula-1-es verseny közvetítését minden olyan helyen, ahol szabadon fogható adó működik. Ez tulajdonképpen a szponzori bevételek miatt alakult így, mivel minél nagyobb a nézettség a szponzorok annál többet fizetnek.
szöveg: FormaNet, Varga Viktória
