Sir Stirling Moss: Nagyon kevés olyan verseny volt, amit ne élveztem volna
Sir Stirling Moss tavaly nyáron még részt vett a Le Mans Legends kvalifikációján, egy Porsche volánja mögött, ám ekkor úgy határozott, hogy végleg búcsút int a versenyzésnek. A 82 esztendős legenda az ESPN-nek adott interjúban beszélt tavalyi döntésének hátteréről.
"Az én szempontomból szörnyű volt. Már 81 éves vagyok, ezért úgy érzem, éppen ideje nyugdíjba vonulnom" - válaszolta Moss akkor egy riporternek azon kérdésre, hogy több mint 60 év versenyzés után miért éppen akkor akasztotta szögre bukósisakját. A döntés nem volt nehéz: "Mikor az időmérőn vezettem a kocsimat, hirtelen az ugrott be, hogy versenyképesebb leszek, ha azt a kanyart gyorsabban veszem be, de aztán megijedtem saját magamtól. Szóval az igazság az, hogy ez egy nagyon könnyű döntés volt. Utálnám, ha egy lennék azok közül a versenyzők közül, akikről annak idején az gondoltam, hogy mi a francot keresnek itt? Ezért szálltam ki. Remélem, hogy továbbra is részt veszek majd különböző eseményeken, vagy túrázok a hegyekben, a versenyezés azonban már túl nagy falat számomra. Ha versenyképes vagy, az egy jó móka. Megpróbálni mindenkinél gyorsabbnak lenni, az egy dolog, de ha nem te vagy az a srác akit mindenki le akar győzni, akkor minek is zavarnál? Vannak nálam sokkal fiatalabb versenyzők, akik még nagyon sokáig és sokkal alkalmasabbak erre a munkára, mint én, így nem hiszem, hogy a továbbiakban is ez az én utam."
Stirling Moss F1-es pályafutása alatt az egyik legsikeresebb brit versenyző volt, és a mai napig is a világ legjobb világbajnoki cím nélküli pilótájaként tartják számon. Gyakran szállt harcba a vb trófeáért, és nem kevesebb, mint négy alkalommal lett a bajnokság második helyezettje. 66 F1-es nagydíjon állt rajthoz, és 24 dobogós helyezése közül 16 futamgyőzelem szerepel a neve mellett.
"Összességében 595 versenyen vagyok túl, és ha visszatekintek, akkor valóban elmondhatom, hogy nagyon kevés olyan verseny volt, amit ne élveztem volna. És nagyon kevés olyan autó volt, amit ne kedveltem volna. Ha egyet mondanom kéne, az a 16 hengeres BRM 1952-ben. Az egy rettenetes autó volt abban az időben. Most már nagyon jó, hála a modern technológiának, de akkor borzalmas volt. Akkor lett volna csak esélyem Fangióval szemben, ha ő hátrafelé indul el.”
Az egyértelmű, hogy azóta a sport teljesen megváltozott, sok szempontból jobb lett, sok szempontból pedig rosszabb. A mai F1-es versenyzőnek már nem kell úgy féltenie az életét, mint a „Moss korszak” pilótáinak, de a modern korban már csakis a győzelem az ami fontos, míg Moss a karriere során akár az eredményeket is feláldozta annak érdekében, hogy jól szórakozzon.
1959-től 1962-ig jó barátjának, egy privát csapat tulajdonosának Rob Walkernek a versenyzője volt, aki azzal jutalmazta, hogy mindent Moss igényeihez mérten alakított ki, ő pedig hat nagydíjat nyert a csapattal, olyan gyári alakulatot is legyőzve, mint például a Ferrari. Ez egy figyelemreméltó partnerség volt, amely a kölcsönös bizalomra épült, de a kézfogás több volt egy egyszerű megállapodásnál.
Walkernek (akinek útlevelében foglalkozásaként az állt, hogy „úriember”), szüksége volt Moss nevére ahhoz, hogy versenydíjakkal jövedelmezővé tegye az indulást, miközben Moss saját elképzelései szerint szabadon versenyezhetett.
"Rob egy kedves ember volt, és neki vezetni puszta élvezet volt, semmi több. Ha arra kértem, hogy menjünk versenyezni valahova, ő csak megkérdezte Alfot. És ha Alf Francis, a szerelőm azt mondta, hogy oké, menjünk Argentínába, akkor fogtuk magunkat és már utaztunk is. Rob ötven százalékban csak a saját élvezetére űzte az autóversenyzést.”
A tény, hogy a világbajnokságot a gyári csapatok pilótái nyerték meg, nem zavarta Mosst, és ettől függetlenül nevét a mai napig is a legnagyobbak között emlegetik.
"Mindig is esélytelenebb voltam. Colin Chapmannél (gyári Lotus istálló tulajdonosa) mindig volt egy olyan érzésem, hogy ha az ő autójához volt egy tisztességes pilótája, akkor nekem egy előző évi Lotusom volt, ami extra lökést adott nekem."
Egy Lotus volánja mögött szakadt meg a brit versenyző pályafutása 1962-ben, amikor egy bajnokságon kívüli futamon, Goodwoodban hatalmas balesetet szenvedett. Egy hónapig kómában feküdt, és majd egy évig tartott a felépülése. Egy év múlva visszatért Goodwoodba, és ekkor bejelentette az F1-ből való visszavonulását. Ötven év távlatából a brit legenda így emlékezett erre az időre:"Azt gondoltam, hogy már nem sosem leszek a régi. Az 1961-es év azt hiszem egész jó volt, és a következő még jobb, hiszen a Ferrarival már megtörtént a megállapodás, és nagyon vártam azt a csodálatos korszakot. A legnagyobb sokk az volt, hogy még csak 32 éves voltam, semmi máshoz nem értettem, és hirtelen másból kellett pénzt keresnem a megélhetéshez.”
A 82 esztendős Moss jelenleg londoni otthonában élvezi nyugdíjas éveit, és reméljük az autósport rajongók még sokáig hallgathatják, olvashatják tőle a Formula-1 történelmének értékes anekdotáit.
FormaNet, Varga Viktória
