F1 Kérdezz-felelek Felipe Massával
Felipe Massa idén eddig mindössze két pontot gyűjtött, miközben csapattársa, Fernando Alonso a világbajnoki pontverseny élén áll, holtversenyben Sebastian Vettellel. Massa elismeri, hogy sem a csapat, sem pedig ő nincs megelégedve ezzel az eredménnyel, ugyanakkor továbbra is maximálisan érzi a Ferrari támogatását. A nehézségeken kívül a brazil többek között beszél a soron következő különleges Monacói Nagydíjról, ahol 2008-ban sikerült megszereznie a pole-t.
Mit gondolsz, lehet valami sajátos probléma az autóval, hogy nem tudod belőle kihozni a maximumot?
Felipe Massa: Egyáltalán nem könnyű ezt a kocsit vezetni, és nehéz megtalálni a helyes egyensúlyt. Sokszor kellett küzdenem az autóval, és olyankor nagyon könnyű itt-ott elveszteni egy tizedet. Saját vezetési stílusommal is küzdök egy kissé, mert nem sikerül megtalálni a zökkenőmentes vezetést. Aztán köztudott, hogy eddig nem volt meg a megfelelő leszorítóerő, így a kanyarokból való kigyorsításoknál hiányzott a tapadás, és ez volt a legnagyobb probléma. Spanyolországban jelentsen előreléptünk ezen a területen, és ez látszott a versenyen Fernando teljesítményén, és amikor tiszta volt a pálya előttem, akkor én is jó tempót autóztam. Végsebesség szempontjából is tettünk egy kis lépést előre, ez egy másik olyan terület volt, ahol szenvedtünk egy kissé a szezon elejétől kezdve.
Érzed azt, hogy az egész csapat hisz benned, hogy túl lépsz ezen a nehéz időszakon?
FM: Igen, abszolút úgy érzem, hogy az egész csapat mellettem áll. Nyilvánvalóan nem elégedettek az eredményemmel, és sem vagyok az. Mindannyian azt szeretnénk, hogy kilábaljunk ebből a helyzetből, és visszatérjünk a régi kerékvágásba. Mindez lehetséges, biztos vagyok abban, hogy mit akarok, és tudom, hogy a csapat segítségével kezelni tudjuk.
Nehéz kérdés, mégis fel kell tenni. Megfordult valaha is a fejedben, hogy budapesti baleseted óta már nem vagy olyan gyors mint régen?
FM: Már negyvenötezerszer megkérdeztem magamtól. Miután három év alatt 11 futamot nyertem, így nyilvánvalóan felmerült bennem a kérdés. És nem csak, hogy megkérdeztem magamtól, de mentem és kerestem a választ, rengeteg kérdést feltettem az orvosaimnak, és rengeteg vizsgálaton átestem. Minden orvos, akit megkérdeztem, esküszik arra, hogy semmiféle nyoma nincs annak, hogy a baleset hatással lenne rám. Ami engem illet, semmiféle különbséget nem érzek az autóban, hogy bármi más lenne, mint azelőtt a hétvége előtt. Ha igaz lenne, hogy már nem tudok nyerni, és nincs meg ugyanaz a bátorság bennem, akkor az hogy lehet, hogy a versenyek startjánál még mindig én vagyok a mezőny egyik legjobb pilótája, és nem vagyok az a típus, aki visszafogja magát ha előzni kell?
Közel 30 éve, hogy utoljára öt különböző autóban ülő öt különböző győztest láthattunk a szezon elején. Mit gondolsz, honnan származik ez a kiszámíthatatlanság?
FM: Azt hiszem ez jó show, mert több csapat is versenyképes. Úgy gondolom, hogy az elmúlt években sok változás történt mind a műszaki, mind pedig a pénzügyi szempontokban, melyek döntően hozzájárultak ehhez. Néhány évvel ezelőtt azoknak a csapatoknak, akik nem nagy költségvetéssel gazdálkodhattak, azoknak esélyük sem volt, de ma már nem így van, és azt gondolom ez a tendencia a jövőben folytatódni fog, hiszen a költségek csökkentése a világ bármely területén megfigyelhető.
Valóban annyira fontos lett az abroncsok teljesítménye?
FM: Igen, de ez pályáról pályára változik. Bahreinben és Spanyolországban is magas volt a degradáció, és az abroncsok döntő szerepet játszottak, de azokon a helyeken, ahol a kopás még a normális határon belül marad, ott azt hiszem a leggyorsabb autó lesz fölényben. Azt mondanám, hogy ha egy csapat nem igazán kezeli jó a gumikat, de egy tökéletes stratégiát alkalmaz, és hibátlan versenyt fut, akkor nagy esélye van a győzelemre.
Monaco a második hazai versenyed. Milyen érzés egy Formula- 1-es autót vezetni azon az utcán, ahol néhány nappal korábban, illetve a nagydíj után a kisfiaddal sétálgatsz?
FM: Egy normál napon semmi nem érezhető a pályából, kivéve a Loews hajtű kanyart, ahol a járdaszegélyek állandóak. Amikor ott hajtok el, akkor eszembe jut, hogy valójában ez egy versenypálya is, de máshol nem jut eszembe. Természetesen most már elkezdődtek az átalakítások, és Felipinho tudja, hogy itt verseny lesz, de inkább csak az érdekli, hogy a Mario kart játékban tudok-e olyan gyorsan vezetni, hogy sok bónuszpontot gyűjtsek. Szóval a korosztályának megfelelő játékokkal töltjük az időt…
A napokban Maranellóban szimulátoron dolgoztál. Benne volt a programban a Monacóra való felkészülés?
FM: Ennek semmi köze nem volt a következő versenyhez, részben azért, mert lehetetlen részletesen reprodukálni szimulátoron egy valód monacói pályát. Elsősorban a Barcelonában megszerzett adatokkal dolgozunk, hogy megerősítést nyerjen mindaz, amit ott tapasztaltunk.
Egyetértesz a kollégákkal, elsősorban Fernando Alonsóval abban, hogy egy pályán töltött tesztnap sokkal többet ér, mint számtalan nap a szimulátorban?
FM: Abszolút, ez száz százalék! Semmi sem helyettesítheti a pályán való vezetést, és nem csak azért mondom, mert versenyzőként sokkal szórakoztatóbb, hanem szerintem a mérnökök is ugyanígy látják…
Milyen érzés egy pole pozíciót érő tökéletes kört futni egy olyan pályán, mint Monaco?
FM: Fantasztikus, és nagyon sajnálom hogy akkor, amikor 2008-ban sikerült az élről indulnom, végül nem tudtam megnyerni a versenyt. Az eső és a Safety Car egyáltalán nem nekem kedvezett, de megvolt a tempóm ahhoz, hogy megnyerjem. Az a kör a verseny előtti napon, tényleg elképesztő volt, és sosem fogom elfelejteni. Ha Monacóban célba érsz, már az is eredmény, de ha ezt győztesként teszed, akkor a történelem részévé válsz.
Ez a verseny másfajta megközelítést igényel mint a többi?
FM: Igen, különösen mentálisan. A Monacói Nagydíj egy nagyon hosszú verseny, ahol egy pillanatig sem pihenhetsz meg, mert mindig a határon kell menned. Szóval a szokásosnál több, különösen hosszú aerob edzésre van szükség. Műszaki szempontból az autó beállítása is meglehetősen sajátos, csak a szingapúri pálya az, amit valamelyest össze lehet ezzel hasonlítani.
FormaNet, Varga Viktória
