Hosszú nyári szünet után hétvégén Belgiumban, a legendás Spa-Francorchamps versenypályán folytatódik a bajnoki küzdelem. A versenyzők egyik legkedveltebb helyszíne már a Formula-1-es világbajnokság kezdetekor bekerült a programba, és a jelenlegi mezőnyből Kimi Räikkönen mondhatja magát a legsikeresebbnek ezen a pályán. A Formula-1 hivatalos weboldala számos érdekes statisztikát és mérföldkövet gyűjtött össze a Belga Nagydíjak történelméből. 

A Formula-1 történelmében eddig összesen 57 Belga Nagydíj volt, három különböző helyszínen: Nivelles kétszer, Zolder tízszer, és Spa-Francorchamps 45-ször rendezhetett futamot. McLaren és a Lotus az a két csapat, mely mindhárom pályán nyerni tudott.

Spa egyike azon pályáknak, melyek már a világbajnokság első évében, 1950-ben is helyet kaptak a versenynaptárban. További három helyszín, ami mai napig szerepel a programban: Silverstone, Monaco és Monza.

1950-ben még több mint 14 kilométer hosszú volt a belga pálya, és ezt a vonalvezetést 1970-ben használta utoljára a széria.  Amikor 1983-ban a száguldó cirkusz visszatért Spába, akkor már a maihoz hasonló vonalvezetésen versenyezhettek a pilóták.

A Formula-1-es világbajnokságban eddig 20 belga versenyző szerepelt, közülük 8 győzelemmel és 13 pole pozícióval Jacky Ickx volt a legsikeresebb a ’60-as, ’70-es években. Legutóbb a tavalyi Olasz Nagydíjon állhatott rajthoz belga versenyző Jerome d'Ambrosio személyében, aki az eltiltott Romain Grosjeant helyettesítette a Lotusnál. A belga Arthur Legat a harmadik legidősebb pilóta volt, aki az F1-ben rajthoz állhatott. 54 éves, és 232 napos volt, amikor 1953-ban hazai versenyén elindult egy Veritas-szal, de műszaki probléma miatt egy teljes kört sem tudott megtenni.

Az első Belga Nagydíjat Juan Manuel Fangio nyerte egy Alfa Romeóval. Az argentin legenda ezen kívül még kétszer tudott diadalmaskodni ezen a pályán, 1954-ben és 1955-ben. Fangio három diadalával ugyan nem rekorder, de pole pozíciót tekintve Ayrton Sennával és Alain Prosttal együtt az első helyet fogalja el a Belga GP-k statisztikájában. Mindhárman négy alkalommal indulhattak az első rajtkockából.

A győzelmi listát az 1991-ben éppen Spában debütáló Michael Schumacher vezeti összesen hat diadallal. A német klasszis mögött Ayrton Senna áll öt győzelemmel, Jim Clark és Kimi Räikkönen pedig négy-négy futamgyőzelmet szerzett Belgiumban. A finn bajnok egyébként amikor célba ért, mindig dobogón végzett Spában. A jelenlegi mezőnyből Felipe Massa, Lewis Hamilton, Sebastian Vettel és Jenson Button is nyert már Belga Nagydíjat egy-egy alkalommal, ám érdekes módon Fernando Alonsónak ez még sosem sikerült.

A jelenlegi vonalvezetésen Sebastian Vettel tartja a körrekordot Spában.  1: 47.263-as idejét még 2009-ben futotta meg a Red Bull-lal.

Konstruktőrök között a Ferrari a legsikeresebb a Belga Nagydíjak statisztikájában. Az olasz alakulat 16 győzelmet és további 28 dobogós helyezést szerzett, mindemellett a rajtelsőségek (13) és a versenyen megfutott leggyorsabb körök (17) statisztikájában is első helyen áll.

Az eddigi 57 Belga Nagydíjon összesen 21-szer nyert a pole-ból rajtoló versenyző, ezen belül a Spában rendezett 45 versenyből 15-ször tudott nyerni az első rajtkockából induló pilóta. Legutóbb éppen tavaly Jenson Button.

A 16. hely volt a legalacsonyabb rajtpozíció, melyről Belga Nagydíjat tudott nyerni F1-es pilóta, mégpedig Michael Schumacher 1995-ben a Benettonnal.

A legnagyobb időkülönbség a győztes és közvetlen üldözője között 1963-ban volt, amikor Jim Clark közel öt perccel (4:54) előzte meg a mögötte másodikként célba érő Bruce McLarent.

Az 1994 Belga Nagydíj hétvégéjén Rubens Barrichello a Formula-1 legfiatalabb pole pozíciós versenyzője lett 22 évesen és 97 naposan. Később ezt a rekordot Fernando Alonso (2003), majd Sebastian Vettel (2008) döntötte meg.

A Mercedes számításai szerint Spában a kör 72 százalékát teljesítik teljes gázon a pilóták. A leghosszabb padlógázos szakasz 22,7 másodpercig tart az 1-es és 5-ös kanyar között. A versenyzőknek körönként átlagosan 45-ször kell használniuk a sebességváltót, ami a 44 körös futamon 1980 sebességváltást jelent.

Mérföldkövek a Belga Nagydíjak történelmében:

- Öt versenyző is itt szerezte meg első F1-es futamgyőzelmét: Peter Collins (1956), Jim Clark (1962), Gunnar Nilsson (1977), Didier Pironi (1980), és Michael Schumacher (1992).

- Első F1-es rajtpozíciójának szintén öt pilóta örülhetett Belgiumban: Eugenio Castelotti (1955), Mike Hawthorn (1958), Graham Hill (1962), Michele Alboreto (1984), és Rubens Barrichello (1994).

- Csapatok közül a McLaren itt szerezte meg első diadalát a szériában 1968-ban, az alapító Bruce McLarennel a volánnál.  Egy évvel korábban az Eagle csapat is itt ünnepelhette első győzelmét az amerikai Dan Gurney-nak köszönhetően, a Jordan (jelenleg Force India) pedig 1994-ben Rubens Barrichellóval itt szerezte meg az első pole pozícióját, majd 1998-ban Damon Hill-lel az első futamgyőzelmét.

- Több versenyző is jubilált a Belga Nagydíjon:  a hazaiak kedvence, Thierry Boutsen 1989-ben itt ünnepelte 100. nagydíját, mint ahogy 2007-ben Mark Webber és Fernando Alonso, illetve 2008-ban Jenson Button is. Kimi Räikkönen 2009-ben 150. F1-es versenyét futotta Spában, és a finn stílusosan meg is nyerte a futamot. 

FormaNet, Varga Viktória