Május 1-jén, csütörtökön lesz 20 éve, hogy a brazilok legendás versenyzője, Ayrton Senna életét vesztette a San Marinói Nagydíjon, Imolában. Honfitársa, Felipe Massa ekkor még gyerek volt, de tisztán emlékszik arra a szörnyű napra, amikor Brazíliából egy darab elveszett. 

A Williams brazil versenyzője, Felipe Massa tizenévesen, a tévé előtt ülve nézte az 1994 május 1-jén megrendezett San Marinói Nagydíjat, ezzel együtt a honfitársa, a háromszoros világbajnok Ayrton Senna tragikus balesetét. Massa ma is tisztán emlékszik a balesetre, és az azt követő órákra, napokra, amiket nagyon fájdalmasan élt meg. 

„Nagyon sírtam amikor meghalt és nem tudtam abbahagyni. Az a hét teljesen kikészített, nem csak otthon, de az iskolában is csak sírtam, nagyon fájt ami történt. Mindenki emlékszik arra a napra. Nehéz lenne olyan brazilt találni, aki ne emlékezne. Emlékszem, Botucatuban voltam - ott éltem - és néztem a versenyt. A baleset nem tűnt túl súlyosnak. Megmozdította a fejét, és akkor úgy tűnt, hogy nem komoly a dolog, de a balesetet követően el sem tudtam mozdulni a tévé elől. Aztán egyre rosszabb hírek érkeztek, ami sokkolt. Döbbenetes volt, hiszen elveszett egy darab Brazíliából”- idézte fel a szomorú napokat Felipe a TotalRace-nek adott interjúban.

„Úgy vélem, Senna nagy hatással volt az egész autósportra, és sokat segített a brazil autóversenyzésen. Mindig is volt brazil pilóta, aki hazánkat képviselte, és nem csak Senna, de ezek a versenyzők is csodálatos képet alkottak Brazíliáról, de ő minden kétséget kizáróan hatalmas erőt képviselt az autósportban. Kétségtelen, hogy nagy hálával tartozunk neki azért amit az országért, a sportért és a versenyzésért tett. Az ő személye nagy segítség volt abban az időben, hiszen amikor versenyezni kezdtem, akkor minden kategóriában voltak brazil futamgyőzelmek, vagy bajnoki címek. Manapság már nem látni ilyesmit.”

Massa egyetlen egyszer találkozott a legendával, és bár erről a találkozásról nincsenek jó emlékei, de ma már ennek is a pozitív oldalát látja, hiszen egy fontos dolgot megtanult belőle. 

 "Egy este találkoztam Ayrtonnal az ilhabelai Yacht Clubban. A családomnak volt ott egy kis háza, és mindig ott töltöttük az ünnepeket. Ő egy nővel érkezett, már nem emlékszem ki volt az. Nyolc vagy kilenc éves lehettem. Az emberek arról beszéltek az étteremben, hogy ott van Ayrton Senna. Magamhoz vettem egy papírt meg egy tollat és odamentem - én és még két gyerek - autogramot kérni, de nem adott. Talán aki vele volt, ő miatta nem akarta, nem tudom. Csak azt tudom, hogy számomra az egy nagyon nehéz nap volt, hiszen ő volt nekem az isten, aztán odamentem és nem adott autogramot. Nagyon ideges voltam, de az biztos, hogy tanultam is belőle. Abba a helyzetbe kerültem, hogy én is F1-es pilóta lettem, aki sok híres ember között megfordul, és akitől sok gyermek kér autogramot. Szóval számomra lehetetlen, hogy különösen a gyerekeknek ne adjak aláírást. Nyilván vannak olyan helyzetek, amikor sietnünk kell, de az a pillanat megtanított erre.” 

FormaNet, Varga Viktória