A Formula-1 két legvalószínűtlenebb korosztályával készített közös interjút a széria hivatalos weboldala, mégpedig a 17 esztendős Max Verstappennel és a 84 éves Bernie Ecclestone-nal. Bár két különböző generációt képviselnek, ám meglepően sok dologban hasonlóan gondolkoznak. Többek között mindketten azt szeretnék, ha a versenyzői kvalitások lennének hangsúlyosabbak a modern technika helyett. Az F1 nagyura megígérte a Toro Rosso ifjú tehetségének, hogy eljön még ez az idő a királykategóriában…

Bernie, szeretne újra 17 éves lenni?

Bernie Ecclestone: Ó, nem! Nem a legkönnyebb helyzetben nőttem fel, de emberibb volt és valóságosabb. Ma minden annyira gyors és túlságosan felszínes. A technikai újdonságok túl nagy szerepet kapnak a mindennapi életünkben. Régen az adott szó elegendő volt – ma pedig száz oldalas szerződések vannak.  Túlszabályozás a játék neve – akár az életben, akár a Formula-1-ben. Talán a legjobb dolog ami 17 évesen újra megtörténhetne velem az az, hogy lenne egy 18 éves barátnőm! (Nevet)

El tudná mondani milyen volt az élet 17 évesen?

BE: Nem emlékszem, elég régen volt már… Nem, akkoriban motorral versenyeztem. Mindig versenyeztem valamin: kerékpárral, motorral, autóval – amit csak meg tudtam kaparintani.

Max Verstappen: Én valóra váltottam az álmomat. Még csak 17 vagyok, és már most álmaim munkáját végzem: a Formula-1-ben versenyzem. Hihetetlen!

BE: Megérdemled. Igazi versenyző vagy!

Bernie, sokszor beszélnek más korszakokról, amikor a versenyzők „igazi férfiak” voltak, most pedig srácok ülnek az autóban. Néhány évtizeddel ezelőtt elképzelhető lett volna egy 17 esztendős pilóta az F1-ben?

BE: Én tizenévesen is versenyeztem. Szerintem a kor az nem tényező, sokkal inkább az számít, hogy versenyképes vagy, avagy sem. Valószínűleg arról is szól, hogy mennyi ideig vagy a sportban. Azt hiszem, nevezhetjük egyfajta elfáradásnak. Ha 20 évesen kezded, akkor 30 évesen érkezik egy erős vágy a változtatásra. Ha később kezded, akkor ez később jön el.

Ezt figyelembe véve, az Ön versenyzői pályafutása igen korán véget ért. Volt valami drámai dolog a háttérben?

BE: Volt néhány balesetem 20 évesen – és közben volt pár jó üzletem. Szóval az életem kockáztatása helyett inkább az üzlet mellett döntöttem. Valószínűleg legbelül tudtam, hogy nem vagyok elég jó…

MV: Nagyon tisztelem azokat, akik vállalják, hogy feladják a versenyzést, hiszen számunkra ez egy álom munka, sőt annál több, mert ez az, amitől igazán érezzük, hogy élünk. Éppen ezért ha valaki kilép, mert azt gondolja, hogy nem elég jó, az az ész diadala a szenvedély felett. Így van esélye arra, hogy egy másik területen sikeres legyen. Nagyon sokan vannak, akik túl hosszú ideig maradnak, majd végül semmit nem tudnak felmutatni.

BE: A versenyzés egy álom munka, ha nyersz, de mi értelme van, ha folyton veszítesz?

Max, minek tulajdonítod, hogy ilyen fiatalon máris Formula-1-es versenyző lehettél?

MV: Egyszerűen nem volt rá esélyem, hogy ne ez legyek? Otthon minden a versenyautók körül forgott, hiszen édesanyám és édesapám is versenyzett, így azt hiszem az alma nem esett messze a fájától.

Ahhoz, hogy már ilyen fiatal korban ennyire sikeres és versenyképes legyen valaki, olyan adottságok is kellenek, amik nem pottyannak csak úgy az égből. Mit tanultak az édesapjuktól?

BE: Semmit.

MV: Egy versenyzés-őrült családban nőttem fel. Nekem mindent édesapám mutatott meg. Azt is, hogy mit nem szabad megtenni. Egy F1-es karrier nagyon törékeny dolog…

BE: ...és mindenkinél fiatalabb korban kezdhetted, mindenkinél gyorsabb lehetsz– ezzel együtt pedig szerencse is kell, és akkor világbajnokságot nyerhetsz.

MV: Ez így van. Nézzük csak mi történt Fernando Alonsóval. Ő még mindig az egyik legjobb versenyző, de öt éven keresztül nem tudott vb címet nyerni a Ferrarival, és most a McLarennel is elérhetetlennek tűnik számára. Nem elég a legjobbnak lenni, a legjobb autóba is kell ülni, különben kísért a balszerencse.

BE: Minden az időzítésen múlik. Megfelelő helyen, a megfelelő időben!

MV: Bernie, talán tudna nekem segíteni ebben? Bár azt kell mondjam, nagyon boldog vagyok a csapatomnál.

Bernie, milyen tanácsot tudna adni egy 17 éves srácnak?

BE: Ne hallgass túl sok emberre. Állítsd fel a saját szabályaidat. Tedd azt, ami szerinted a legmegfelelőbb. Én pontosan így csináltam. És egy másik jó tanács pedig: tedd el a pénzt, ne költsd el.

MV: Ezt teszem! Nincs szükségem magánrepülőre meg ilyesmikre. Teljes mértékben a karrieremre koncentrálok.

Szóval akkor inkább egy vacsora Bernie-vel, mint egy gyönyörű lánnyal?

MV: Egyértelmű. Az utóbbitól nem tanulhatok túl sok olyan dolgot, amit az F1-ben hasznosíthatok, viszont nagyon is sokat tanulhatok Bernie-től. Ő építette fel ezt a sportot, és a világ egyik legsikeresebb üzletembere. A karrierem sokkal fontosabb, mint a lányok. Csak egy esélyem van, és szeretnék vele élni!

BE: Egy nagyon racionális fiatalember!

Max, te tanácsolnál valamit Bernie-nek?

(Verstappen odahajol Ecclestone-hoz, és súgja neki: „Nem tudna valamit tenni azért, hogy ezek az autók megint gyorsabbak legyenek?”)

BE: Meg vagyok lepve, hogy ezt hallom egy ilyen fiatalembertől. Őszintén szólva ez a legostobább dolog, ami ezekkel az F1-es motorokkal történhetett. Tény, hogy ezek már nem motorok. Elemek, hibridek és mindenfélék – ami már nem F1-es motor. Illetve a sok mérnöki fecsegés és utasítás a pit wall-nál – ezeknek véget kell vetni. Újra a pilótáknak kell középpontba kerülniük, versenyzést kell teremteni, és meg kell mutatnunk a sport színességét. Megígérem Max, hogy el fog jönni ez az idő!

MV: Az nagyszerű lenne! Még nekünk fiatal pilótáknak is túl sok ez a rengeteg technika. Azt is mondhatnám, hogy 20 százalékban foglalkozunk a versenyzéssel, a fennmaradó 80 százalékban pedig azzal, hogy a műszaki adatokat nézegetjük. Tudja mit kell tenni ahhoz, hogy ez ne így legyen?

BE: Mit?

MV: Mindig mondom a mérnökömnek, hogy ne terheljen le túl sok információval. Olykor már túl sok az információ az autóban. Néha kikapcsolom a kijelzőt és az érzéseimre hagyatkozom. Nem ettől leszünk jobb versenyzők?

BE: Ez szuper! Remélem, a 2017-es új szabályokkal eljutunk idáig.

FormaNet, Varga Viktória