Az Egyesült Államok visszatérése a Formula-1-be, gazdaságilag látszólag teljesen helyén való, és megalapozott döntések sorozata, de a jelek szerint sokakban továbbra is kételyek merülnek fel annak szükségszerűségével kapcsolatban. Az ellenzőket természetesen nem a száguldó cirkuszon belül kell keresni, hiszen a csapatok, a gyártók, a szponzorok szempontjából a világ legnagyobb gazdaságával bíró országban újra megmutatkozni, nagyon komoly üzleti lehetőség. A rendező város, Austin, és Texas állam vezetőségének álláspontja azonban nem egységes. A pálya építéséről, valamint a verseny rendezés financiális és gazdasági eredményességéről is megoszlanak a vélemények.
De miről is van szó pontosan? A USA-ban 2007-ben rendeztek utoljára Formula-1-es nagydíjat, ekkor azonban már nyomasztó volt az érdektelenség, melynek számtalan oka van. A lakosság körében rendkívül népszerű a motorsport, de legtöbben a saját sorozatokat, a NASCAR-t és az IndyCart tekintik igazi versengésnek, ahol rengeteg csatát, előzést láthatnak. Ezt várnák el a száguldó cirkusztól is, és az F1 viszonylagos sterilitása az igazi amerikai sorozatokhoz képest csalódást keltett a nézőkben, és 2000-hez képest (ekkor tért vissza a király-kategória nyolc év kihagyás után az USA-ba) 2007-re nagyon jelentősen lecsökkent a fizető nézők száma. Ehhez nagyban hozzájárult a botrányos 2005-ös év, ahol az akkori gumiszabályok miatt csak a Bridgestone abroncsain futó autók álltak fel a rajtrácsra, így a nézők mindössze hat autót láthattak kóvályogni a pályán. Már akkor a széria kivonulását jósolták, végül még két futamot megrendeztek, majd 2008-tól nem szerepelt USA Nagydíj a versenynaptárban. Az utolsó amerikai futam egyébként Lewis Hamilton győzelmét hozta, az akkor még szintén McLarenes csapattársa, Fernando Alonso, és a Ferrariban versenyző Felipe Massa előtt.
A kivonulás a csapatok számára súlyos érvágás volt, hiszen a világ legnagyobb piacát veszítette el a Formula-1. Néhány nagy gyártó (Toyota, Honda, BMW) kivonulásának részben ez is oka lehet, a gazdasági világvállság mellett. Mint minden üzleti vállalkozásnak, az F1-nek is érzékeny veszteség a piacvesztés, így természetes, hogy a visszatérés minden résztvevő alakulat számára alapvető érdek. Ecclestone a visszatéréshez hamar megtalálta az amerikai partnert, Tavo Hellmund személyében, aki nem is várt a megkeresésre, ő maga kereste meg édesapja révén régi ismerősét, a FOM vezért, és vázolta az elképzelését az austini helyszín kapcsán. Erről itt is olvashattok.
A projekt ezzel kezdetét vette, és bár számtalan kétkedő volt – és van jelenleg is – a munkálatok és a szervezés elkezdődött, és a szerződések alapján 2012-ben az Amerikai Nagydíj újra bekerül a száguldó cirkusz programjába.
Egy évvel a futam előtt, az építkezés közepén azonban újra pénzügyi és finanszírozási vonatkozású támadások kereszttüzébe került mind a pálya építése, mind maga a futam.
A legnagyobb aggodalom amiatt van, hogy az adófizetők pénzéből feltétlenül támogatni kell-e egy ilyen program megvalósítását. A probléma abból adódik, hogy Texas állam költségvetési hiánya az elkövetkező két évben elérheti a 27 milliárd dollárt, éppen ezért az építkezés eddig becsült 250 millió dolláros költsége már önmagában is súlyos terhet jelenthet. Ezen kívül a tíz évre megkötött szerződés alapján a verseny jogdíja 25 millió dollár, ami évente 500 tanár fizetése.
A támogatók azzal érvelnek, hogy a verseny hamar rentábilissá válik, és becslések szerint államgazdasági szinten éve 300 millió dolláros hozadéka is lehet, adó és egyéb idegenforgalmi bevételek formájában, de úgy tűnik erről egyelőre még nem sikerült meggyőzni a kétkedőket.
A projekt legnagyobb ellenzője Dan Patrick republikánus szenátor, aki véleményét saját honlapján is megfogalmazta: „Nem értem, Austinban miért nem találnak 25 embert, aki feltesz 1-1 millió dollárt, ha úgy gondolják, hogy ez egy jó lehetőség, ahelyett, hogy az állam vállaljon erre kötelezettséget."
Bosszanthatja az adófizetőket az a tény is, hogy az esemény egyik fő mozgatórugója a BJ. Red McCombs, aki társalapítója a Clear Channel Communications média óriásvállalatnak, tagja a 400 leggazdagabb amerikai vállalkozásnak, melynek becsült értéke 1,4 milliárd dollár. A kritikusok annak ellenére is fenntartásukat hangoztatják, hogy a cég saját vagyonával is beszállt a projektbe, mert ettől függetlenül csak az austini önkormányzatnak is minden évben 4 millió dollárral kell hozzájárulnia a rendezvényhez, az állami támogatás mellett.
A jelek szerint tehát Amerikában sem fenékig tejfel az élet, már ami a Formula-1-hez köthető gazdasági, pénzügyi viszonyokat illet. Az nem valószínű, hogy az ellenzőknek sikerülne megtorpedózni a száguldó cirkusz visszatérését, de az új pályák kapcsán mindenképpen figyelmeztető jel, hogy a világ legnagyobb gazdasága sem egyértelműen csak pozitív szemlélettel várja a Formula-1 visszatérését.
Szöveg: FormaNet, Varga Viktória